Az 2002-ben megalakult nemzetipark-igazgatóság működési területe közel 440 km², az igazgatóság központja Őriszentpéter.

Az Őrségi Nemzeti Park magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét (a Belső-Őrséget) és Szentgyörgyvölgy környékét. Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. 

Az Őrség éghajlata átmenetet képez a Dunántúl és az Alpok között, de déli mediterrán elemek is éreztetik itt hatásukat. Így alakult ki a kedvező, ún. szubalpin klíma. A terület legjellemzőbb sajátossága a sok csapadék, az éves csapadékmennyiség 700–950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Legjelentősebb folyója a Rába, mely északról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered, és középen szeli át az Őrséget, illetve a Kerka. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre. A nemzeti park felszínét három folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel.