Grand prix

A magyar természetfotó nagydíja

A Varázslatos Magyarország első évtizedében, 2010 és 2020 között a fotópályázat fődíját a pályázati főkategóriákba feltöltött képekre legmagasabb pontszámokat kapott fotósnak adományozta. Fennállásának tizenkettedik évében, a nemzetipark-igazgatóságok szakmai felügyeletét ellátó Agrárminisztérium ajánlásával a VM megalapított egy nívós díjat, amely annak elismerése, hogy az alkotó egyévnyi kemény munkával és tehetsége folytonos bizonyításával kiérdemelte a pályázat legjobbjának járó helyet. A VM az évad legkiemelkedőbb eredményét elérő fotósának odaítéli a magyar természetfotózásban elért, rendkívüli teljesítményéért A magyar természetfotó nagydíját. A díjat az Arany Daru szobor testesíti meg, amelyet 2022-től minden évben a nagydíjat kiérdemlő, első helyezett fotós, valamint a dobogó második és harmadik fokára álló díjazott kap meg.

Meggyőződésünk, hogy természetfotósaink maradandó értéket teremtenek és kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy felhívják a figyelmet a természet védelmére. A Varázslatos Magyarország a nagydíjjal ezt köszöni meg a természetfotósoknak. 

Potyó Imre

I. helyezett

Potyó Imre

Potyó Imre környezetkutató, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, számos hazai és nemzetközi díjat nyert természetfotós. Szívügye a tudatformálás, így képeivel, előadásaival, saját ismeretterjesztő cikkeivel, rovataival és vezetett túráiv...

Potyó Imre környezetkutató, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, számos hazai és nemzetközi díjat nyert természetfotós. Szívügye a tudatformálás, így képeivel, előadásaival, saját ismeretterjesztő cikkeivel, rovataival és vezetett túráival sokakat hozott már közelebb a természethez. Korábban kutatóként dolgozott az MTA intézeteiben, ahol elsősorban dunai halbiológiai felmérésekben, illetve kétéltűekkel, kérészekkel és talajtannal kapcsolatos kutatásokban vett részt, az MME tagjaként pedig madártani vizsgálatokat végzett. Természetszeretete már kiskorában kialakult, s a természetfotózással 15 éve kezdett el foglalkozni. Kezdetben szinte minden érdekelte, az utóbbi években viszont főleg azokat a témákat keresi megszállottan, amelyek kevésbé ismertek még a természetfotósok előtt is. „Legtöbbször magam fedezem fel a környezetem, gyakran álmodozom, kísérletezek, és sokat kalandozom az éjszakában, leginkább a Börzsöny patakvölgyeiben. Azokat az újszerű témákat keresem, amelyeket korábban nem, vagy csak részben láttam. Szeretem a széleslátószöggel készített közelképeket, a merész perspektívákat és a makrofotózást. A királyréti Hiúz Házban dolgozom környezeti nevelőként, így sokat lehetek odakint. A fotózás és a megélt élmények átadása a szendvedélyem.”

Profil megtekintése
Szabó Irma

II. helyezett

Szabó Irma

Meglehetősen későn kezdtem el a fotózással komolyabban foglalkozni, s eleinte csak a tájfotózást próbálgattam. Amikor egy hajnalban először burkolózott előttem a táj rózsaszín ködbe, úgy éreztem, mintha egy mesébe csöppentem volna. Annyira megfogot...

Meglehetősen későn kezdtem el a fotózással komolyabban foglalkozni, s eleinte csak a tájfotózást próbálgattam. Amikor egy hajnalban először burkolózott előttem a táj rózsaszín ködbe, úgy éreztem, mintha egy mesébe csöppentem volna. Annyira megfogott e reggeli élmény, hogy eldöntöttem, természetfotózással fogok foglalkozni, persze csak hobbiszinten (egyébként könyvvizsgálóként dolgozom). Fotózási palettám kb. öt éve színesedett ki jobban, amióta férjem és immár fotóstársam, Szabó Géza is beleszeretett ebbe a műfajba. Így nem jelent problémát, ha pár napig kint vagyunk egy lesben, éjszaka a padlón alszunk, vagy nyáron hajnali háromkor kelünk. Természetfotósként igen sok időt töltök a természetben. Aggaszt, hogy az emberi behatás következtében számos dolog visszavonhatatlanul megváltozik, és tartok attól, hogy azt a sok csodát, amely most körülvesz bennünket, a későbbi generációk már nem fogják látni. Ezért képeimmel az egyik célom, hogy bemutassam a természet szépségeit, s hogy átadjak az általam megélt pillanatokból másoknak is, hogy ők is láthassák, mennyire szép a bolygónk s ezen belül Magyarországunk, és hogy ők is rájöjjenek, sokkal jobban kellene vigyáznunk rá.

Profil megtekintése
Török János

III. helyezett

Török János

1980-ban születtem Szegeden. 2010 óta fotózok, 2014-ben a Délmagyarország napilapnál gyakornokoskodtam, közben az SZTE alkalmazott fotográfus szakán végeztem. A Lucien Hervé Kamera Klubot fotóművész társammal alapítottuk meg, ennek titkára voltam 2...

1980-ban születtem Szegeden. 2010 óta fotózok, 2014-ben a Délmagyarország napilapnál gyakornokoskodtam, közben az SZTE alkalmazott fotográfus szakán végeztem. A Lucien Hervé Kamera Klubot fotóművész társammal alapítottuk meg, ennek titkára voltam 2015-ig. Fotóim több országban jelentek már meg, vagy állították ki. Tagja vagyok a MAOE Fotóművészeti szakának. 2016 óta a Délmagyarország alkalmazott fotóriportere vagyok. Képi kommunikációt tanítok a Szegedi Tudományegyetemen leendő újságíróknak, továbbá Budapesten is. Sándorfalván megalapítottam a Fotóhét nevű átfogó szakmai fórumot, mely kiállításokkal, előadásokkal várja a fotózás kedvelőit. A természetfotózást elsőként a kompozíciók gyakorlása miatt kezdtem el. Egy barátom révén ismertem meg közelebbről a madarak világát, azóta a munkám mellett hobbiként is fotózom őket otthonom körül kialakított Röpföldön és más helyszíneken is. Fotóriporterként a társadalomábrázolás, a társadalmi problémák fognak meg, s ez gyakran észrevehető természetfotóimon is.

Profil megtekintése