Keleti Éva

Keleti Éva | fotóművész

A magyar fotográfiai közélet meghatározó alakja, Prima Primissima (2008) és Kossuth-díjas (2017), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke. 1952-ben riporterként a Magyar Fotónál, az MTI-Fotó elődjénél kezdte pályáját, majd 1976-tól az Új Tükör képszerkesztőjeként és fotóriportereként dolgozott. Visszavonulásáig az Europress fotóügynökség alapító vezetője volt. Fotográfusként és szerkesztőként is meghatározó alkotója és alakítója az elmúlt hetven év magyar fotográfiájának. Hazai és nemzetközi zsűrik, fontos szakmai testületek munkájában vett és vesz részt. Kiállításokat szervez, könyveket szerkeszt és társszerkeszt. Legutóbbi nagy egyéni kiállítása: Élet/Kép (Műcsarnok, 2019), a tárlathoz kapcsolódó albuma Élet/Képek (Hamu és Gyémánt, 2019). Műveit hazai és nemzetközi gyűjtemények őrzik.

Máté Bence

Máté Bence | természetfotós

Máté Bence országunk egyik legeredményesebb és világszinten is elismert természetfotósa. A „láthatatlan természet fotós” címet különleges, saját fejlesztésű detektívüveges leseinek köszönhetően érdemelte ki. Olyan ökoszisztémát tart fenn pusztaszeri tanyáján, ahol a legváltozatosabb állatfajok telepednek meg, és a titkos lesekből Bence közvetlen rálátást nyerhet az állatok rejtett világára. Számos rangos hazai és nemzetközi díj tulajdonosa, 2010-ben Londonban, az Árnyjáték című képével elnyerte a természetfotózás Oscar-díjának tartott, „Az év természetfotósa 2010” (Wildlife Photographer of the Year) címet. A világverseny történetének egyik legeredményesebb fotósa. Képeit a magyar nagyközönség óriási-volumenű kültéri kiállításán tekinthette meg 2019-ben. Bence bejárta a világot, egzotikus fotós kalandjai mellett azonban mégis „saját vadonjához” húz a szíve, ha csak teheti Pusztaszeren a leseiben tölti ideje nagy részét. https://matebence.hu/

Potyó Imre

Potyó Imre | természetfotós

Potyó Imre környezetkutató, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, számos hazai és nemzetközi díjat nyert természetfotós. Szívügye a tudatformálás, így képeivel, előadásaival, saját ismeretterjesztő cikkeivel, rovataival és vezetett túráival sokakat hozott már közelebb a természethez. Korábban kutatóként dolgozott az MTA intézeteiben, ahol elsősorban dunai halbiológiai felmérésekben, illetve kétéltűekkel, kérészekkel és talajtannal kapcsolatos kutatásokban vett részt, az MME tagjaként pedig madártani vizsgálatokat végzett. Természetszeretete már kiskorában kialakult, s a természetfotózással 15 éve kezdett el foglalkozni. Kezdetben szinte minden érdekelte, az utóbbi években viszont főleg azokat a témákat keresi megszállottan, amelyek kevésbé ismertek még a természetfotósok előtt is.

ifj. Vitray Tamás

ifj. Vitray Tamás | a National Geographic Magyarország Magazin főszerkesztője

Saját bevallása szerint három élete futott össze a National Geographic magazinnál. Az elsőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán kezdte, ahol kutató biológusként végzett. Második élete az ELTE angol szakfordító szakán indult; ott tanulta meg, milyen sokat kell még tanulnia angolul, és a nagy igyekvésben végül könyvfordító-szerkesztő lett belőle. A harmadik életét pedig a Színművészeti Főiskolán kezdte élni, így lett operatőr, rendező. Aztán következett sokévnyi mozgóképes munka, közben itt-ott könyvfordítás és -szerkesztés, meg egyévnyi reklámügynökség. Azóta, hogy elhívták a National Geographic Könyvek főszerekesztőjének, majd hat év és kétszázhúsz kötet után a National Geographic magazinhoz igazolt, immár 21 éve nincs más az életében, mint a National Geographic brand. Mellette azért a Metropolitan Egyetemen tanít, hetedik éve már, angol nyelven, képi-operatőri ismereteket. A National Geographic magazint tizennégy éve készíti, hat éve főszerkesztő. Mint mondja, mániája a kép, és mániája a szöveg is – így három élete a National Geographic magazinnál állt össze egésszé.

Suhayda László

Suhayda László | természetfotós

1959-ben született Gödöllőn. Gyermekkorában sok időt töltött a Rákos-patak nádasaiban és a Gödöllő környéki erdőkben, mezőkön. Legjobban a madarak érdekelték, ezért csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gödöllői csoportjához. Az első fényképezőgépét viszonylag későn, 1990-ben, már felnőtt korában vette meg. Nincs kedvenc fotós témája, mivel úgy véli, az élővilág minden területén talál valami számára izgalmasat. Természetfotós tevékenységének fő célja az általa látott dolgokat megmutatni azoknak, akik nyitottak a természet szépségeire, de nincs módjuk, idejük a személyes élmények megszerzésére. Arra törekszik, hogy az ismeretterjesztés révén a természetvédelmet és magát a természetet szolgálja. Képeivel rendszeresen pályázott, s itthon, illetve külföldön is jelentős eredményeket ért el. 2008 óta oktatóként vesz részt természetfotós tanfolyamokon. Elengedhetetlennek tartja, hogy a kezdő fotósok a technikai és esztétikai ismeretek mellett megismerjék a természetfotózás etikai szabályait, és azokat be is tartsák.

Szilágyi Attila

Szilágyi Attila | természetfotós

1974-ben született a „Hortobágy mellyékén”, Balmazújvároson. Saját bevallása szerint egész élete ehhez a tágas levegőjű, rejtelmes pusztai világhoz kötődik. Községszéli házban nőtt fel, játszótere az utolsó házak mögött kezdődő puszta volt. Gyerekfejjel nem sejtette, hogy ahol a barátaival focizott, az a Hortobágy egyik legkülönlegesebb szikese, az úgynevezett Nagy-szik. Akkor még természetes volt, hogy az elguruló labda elől egy-egy széki lile „gurul el”, és gulipánok, godák, bíbicek csapatai kelnek szárnyra a zsivajra. Később szomorúsággal töltötte el, hogy a szeme előtt zajlott e csodavilág fokozatos eltűnése. Fiatalként érdekelte minden, de figyelme idővel leginkább a madarak felé fordult. A rengeteg terepen töltött nap, a felejthetetlen természeti jelenségek látványa vezette rá, hogy a természet szépségeit nemcsak szemlélni, hanem aktívan őrizni is szeretné. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület alapítójaként és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreként azon fáradozik, hogy amit ajándékba kapott e vidéktől, azt áldozatos munkával viszonozni is tudja.

Tóth Zsolt Marcell

Tóth Zsolt Marcell | természetfilmes

Még általános iskolás volt, amikor a túrázás, a természet felfedezése az élete részévé vált. Gimnazistaként látott egy televíziós operatőrt munka közben, lenyűgözőnek találta, hogy a kamerás egy különleges nézőpontból láthatja a világot – ekkor döntötte el, hogy filmkészítéssel és televíziós műsorok gyártásával szeretne foglalkozni. Az eltelt évtizedek során sok helyről és sok nézőpontból szemlélhette és rögzíthette a világot. Természetfilmesként tisztában van vele, hogy egy jó felvételhez vagy nagy szerencse, vagy nagy szerencse és rengeteg cipekedés, várakozás, türelem kell, na meg óriási tűrőképesség a sikertelenség elviseléséhez. Az elmúlt, közel két és fél évtizedben rengeteg televíziós és filmes alkotásban, illetve számos televíziónál, filmprodukciónál dolgozott. Hátizsákkal, sátorral számtalan vidéket fedezett fel, ám a mai napig imádattal tölti el a Kárpát-medence sokszínűsége is. Azt vallja, a filmkészítés felelősség, hiszen lehetősége van dokumentálni környezetünket s véleményével formálni az emberek szemléletét, ugyanakkor ez a munka a játék, a kísérletezés lehetőségét is kínálja. Szerinte mindezekért érdemes nap mint nap bekapcsolni a kamerát, és megmutatni az élet egy keretezett szeletét. Az elmúlt, közel két és fél évtizedben rengeteg televíziós és filmes alkotásban dolgoztam; számos televíziónál, filmprodukciónál, de közben sosem feledkeztem meg a saját szabadságomról sem. Hátizsákkal, sátorral számtalan vidéket fedezhettem fel, zord, fagyos helyeket és burjánzó, élettel teli őserdőket egyaránt, de a mai napig imádattal tölt el a mi Kárpát-medencénk sokszínűsége is. A filmkészítés felelősség, hiszen lehetőségünk van dokumentálni környezetünket s véleményünkkel formálni az emberek szemléletét, ugyanakkor ez a munka a játék, a kísérletezés lehetőségét is kínálja. Ezekért érdemes nap mint nap bekapcsolni a kamerát, és megmutatni az élet egy keretezett szeletét.