Térségünkben a rétisas a legkorábban költő ragadozó madár. Fészkét rendszerint már decemberben elkezdi tatarozni, s néhány hét múlva a tojásait is lerakja. Dévaványa térségében az utóbbi években általában öt rétisas pár költött, s a jelek szerint idén is ugyanennyi készül erre.

Fotó: Motkó Béla

A rétisasok szívesen használják hosszú éveken át ugyanazt a fészket. Minden télen tatarozzák, bővítgetik, így mérete akár a kétméteres magasságot és ugyanekkora szélességet is elérheti. Hasonlóan nagy annak a költőpárnak a fészke is, amely elsőként kezdett költésbe. A hím és a tojó tíz esztendeje van együtt, s ez idő alatt mindvégig ugyanabban a fészekben költöttek.

Ezek a hatalmas fészkek több más fajnak is költési lehetőséget nyújtanak. Gyakran költöznek beléjük verebek, de az is előfordul, hogy a nyestnek is megtetszik a hely. Ilyenkor sajnos nagy veszély leselkedik a rétisasok fiókáira, a nyestek ugyanis felfalhatják a tojásokat illetve a fiatal madarakat.

A rétisasok meglehetősen nagy madarak, testtömegük elérheti az 5 kg-ot, szárnyfesztávolságuk pedig a 2,4 métert. Általában egy, vagy két fiókát nevelnek fel. Fészküket különböző fafajokra, a törzs közelébe építik. Kedvelik az ártéri erdőket.

A cikk borítóképét készítette: Kocsis Ferenc (A Hortobágy arca)