December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, ahol Igazgatóságunk néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntettük a régi vízelvezető árkokat, elbontottuk a gátakat, s ezzel lehetővé tettük, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.

Fotó: Lengyel György

A Barackosi-mocsáron kívül más védett területek, így a Lófogó-ér, a Keresztút-köz és a Fecskési-mocsár is megtelt vízzel. A védett területeken kívül eső Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.

A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a vízibolháktól a kék algák telepein át különböző gerinctelen faunák figyelhetők meg bennük, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.

A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.

A cikk borítóképét készítette: Daróczi Csaba (Turbulencia)