A kerecsensólyom lett az idei Év madara. A faj megőrzésében óriási a hazai természetvédelem felelőssége, mert a kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.

A kerecsensólyom Európai Unióban élő egyedeinek több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya – hangsúlyozza az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az MME egyébként 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a kerecsensólyomra, ezért is lett az állat a 2024-es „MME 50” elnevezésű jubileumi Év madara.

Nagyjából 150 kerecsensólyom-pár él jelenleg hazánkban

A kerecsensólyom nagytermetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.

Világállományát 1990-ben 17 400-28 800, 2013-ban 6100-14 900 párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5 százaléka él. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az ekkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul – hangsúlyozza az egyesület közleményében.

A kerecsensólyom más madarak fészkeit használja

Nyílt, pusztai élőhelyet igénylő fajként talajon előforduló, közepes termetű rágcsálókra (ürgékre, hörcsögökre) vadászik főként, de képes kisebb állatokat is elejteni. Ezek hiányában gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására.

A kerecsensólyom fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagyobb testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.

Az MME komolyan küzd a kerecsensólyom hazai állományának növeléséért

A sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken keresztül sikeresen alkalmazta az önkéntesek által végzett fészekőrzést, majd ugyancsak fontos lépés volt részükről a kerecsensólymok hazai állományának növelése érdekében az ürge védetté nyilváníttatása, illetve a rágcsálók visszatelepítése egykori élőhelyeikre.

Napjainkban a kerecsensólyom hazai állományának több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített, alumínium költőládákban költ, ahol tojásaik a nyestektől és az emberektől is védve vannak.

Bolygónk gazdag élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

A cikk borítóképét készítette: Gyenti-Kálvin Kinga (Kerecsensólyom)