Havi természetfotós pályázat
A Kiskunságban is rajzik a keleti rablópille június 26.
Soha nem volt még adata a Kiskunságban ennek a Magyarországon fokozottan védett rovarfajnak.
Bár külsejükben a lepkékhez és a szitakötőkhöz is hasonlítanak, a keleti rablópillék (Libelloides macaronicus) valójában a fátyolkákkal állnak közelebbi rokonságban, hiszen a recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe tartoznak. Kb. 5 cm-es szárnyfesztávolságú, tehát viszonylag nagyméretű rovarok, amelyek jól fejlett szárnyai gazdagon erezettek, fekete-sárga színűek. Ez a feltűnő színkombináció elsősorban a rájuk vadászó ragadozók, pl. a madarak megtévesztését és elriasztását szolgálja.
Fotó: Puskás József
Maguk a rablópillék is ragadozók és a lepkékhez csupán annyi közük van, hogy a kifejlett példányok többnyire repülő rovarokra, így akár lepkékre is vadásznak, amelyeket a levegőben kapnak el. Ebben rendkívül gyors röptük és különleges látásuk is segíti őket. Kettéosztott szemüknek felső-elülső része csak az ultraibolya tartományban lát és így az ég homogénebb háttérként jelenik meg számukra, a repülő rovarok pedig kontrasztosabb, sötét foltként érzékelhetők és ez lehetővé teszi, hogy a rablópillék akár nagyobb távolságból is könnyen észrevegyék a zsákmányállataikat vagy éppen a fajtársaikat. [1]
Fotó: Puskás József
Alapvetően júniusban és júliusban rajzanak és elsősorban a forró napokon, szikrázó napsütésben repülnek, de mivel az imágók rövid életűek, az egyes területeken általában csak néhány hétig találkozhatunk velük.
Fotó: Puskás József
Melegkedvelő állatokként hazánkban leginkább a sziklagyepeken és a szubmediterrán száraz, félszáraz gyepeken fordulnak elő, de előkerültek már őrségi láprétről is, illetve 2013-ban az Alföld délkeleti csücskében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén bukkantak rá korábban ismeretlen állományaira. [2] [3]
A mostani híradásnak az ad apropót, hogy ennek a Magyarországon fokozottan védett rovarfajnak eddig nem voltak ismert adatai a Kiskunságból, 2023. június 21-én azonban Puskás József természetvédelmi őrkerület-vezető kollégánk egy stabil állományát fedezte fel Zsombón. [4]
Fotó: Puskás József
További érdekesség, hogy a faj első kiskunsági megkerülése után egy nappal a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársai is beszámoltak a keleti rablópille szegedi észleléséről. [5]
Írta: Enyedi Róbert, zoológiai referens
A cikk borítóképét készítette: Sándor-Tóth Zsuzsanna (Ébredések)
Hivatkozás:
[1] Belušič, G.; Pirih, P.; Zupančič, G.; Stušek, P.; Drašlar, K. 2010 [2010.11.25]. The visual ecology of the owlfly (Libelloides macaronius). Pp. 89-96 in Devetak, D.; Lipovšek, S.; Arnett, A. E. (eds.). Proceedings of the 10th International Symposium on Neuropterology (22-25 June 2008, Piran, Slovenia). University of Maribor, Maribor, Slovenia. 307 pp.
[2] Ábrahám, L., Deli, T., Gusztáv, J., & Danyik, T. (2016). A keleti rablópille – Libelloides macaronius (Scopoli, 1763) az Alföldön. Crisicum 9. 165–169.
(letöltés dátuma: 2023.06.22)
[4] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 128. szám 20950
(letöltés dátuma: 2023.06.22)
