Nagyon régen a fecskék nem épületeken költöttek, hanem sziklákon, vagy barlangokban. Innen telepedtek át lassacskán az emberi környezetbe, s napjainkban már gyakorlatilag 100 %-ban épületeken költenek. Sajnos az elmúlt húsz évben Európa-szerte, így Magyarországon is csökkent a füsti fecskék állománya. Fő bázisukat ma már az állattartótelepek jelentik, mivel csak ott találnak megfelelő mennyiségű táplálékot, azaz repülő rovarokat, elsősorban legyeket.

Fotó: Vasas András

A fecskék szempontjából is nagyon fontos tehát, hogy ezek az állattartótelepek fennmaradjanak. A legelő jószágok felzavarják a rovarokat a fűből, a fecskék pedig felkapkodják őket.

A füsti fecske hosszútávú vonuló. A magyarországi állomány többnyire Közép-Afrikában telel, de gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy Dél-Afrikáig is eljutnak. Május elején már tojásokon ülnek, s ha megfelelő az időjárás, akkor egy évben kétszer is költenek. Fészküket az épület oldalához tapasztják, előszeretettel költenek az eresz alatt, vagy az istállókban, juhhodályokban. A molnárfecskék fészkétől eltérően a füsti fecskék fészke fölül teljesen nyitott (a molnárfecskék csak felül hagynak egy kis lyukat).

A KMNPI Sóstói Állattartótelepén is jó dolguk van a fecskéknek, bőséges táplálék áll rendelkezésünkre. Első fiókáik várhatóan június első felében már ki is repülnek.

A cikk borítóképét készítette: Kuti Péter (Berepülés)