A tavaszi erdő ébredező lepkevilága Havi természetfotós pályázat

A tavaszi erdő ébredező lepkevilága március 22.

Kora tavasszal az éjszakák még fagyosak, azonban napsütéses időben erdei utakon, erdőszegélyekben járva már felfigyelhetünk az erdő repülő ékességeire: a lepkékre. Elsők között kapnak szárnyra az áttelelt citromlepkék, nappali pávaszemek, atalantalepkék, életre kelnek a hajnalpírlepkék, kis tavasziaraszolók.

A lepkék életmódja sok rovaréhoz hasonlóan négy fejlődési szakaszra osztható: pete, lárva/hernyó, báb és imágó, azaz a kifejlett lepke. A különböző lepkefajok más-más módszert alkalmaznak a tél hidege elleni védekezésben. Vannak fajok, melyeknek a petéi, másoknak a tetszhalál állapotában lévő bábjai telelnek át, de a korai színes lepkék imágó állapotban, tehát kifejlett rovarként vészelik át a telet. Apró rések, kéregrepedések, épületek hézagjai között bújnak el, s a tavasz közeledtével kissé viseltes állapotban előbújnak a kora tavaszi napsütés hatására.

Citromlepke (Gonepteryx rhamni): A hímek szárnyainak élénksárga felső felülete szinte világít a színek nélküli, lombtalan kora tavaszi erdőkben. A hímek szárnyának fonáka almazöld, a nőstények sokkal tompább árnyalatúak, felül zöldessárgák, alul fehéreszöldek. A citromlepke elülső szárnya a csúcsán, hátulsó szárnya a külső szegély közepén kihegyesedik. Ezekről a kis nyúlványokról egyértelműen beazonosítható, mert Magyarországon nincs több ilyen faj. A téli hónapokat kifejlett állapotban tölti, az avar között, fák repedéseiben. Mivel télen nem igazán rejtőzik el, máshogy kell védekeznie a fagy ellen: testfolyadéka olyan vegyületeket tartalmaz, melyek megakadályozzák a kikristályosodását, így a lepke sejtjei nem roncsolódnak. Napsütésre a testfolyadék “kienged”, és a lepke felébred. Április-május folyamán párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. Így egy átlagos példány 10 hónapot él lepke alakban, ezzel a hazai fajok között rekordernek számít.

A citromlepke védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 5 000 Ft. Szerencsére még ma sem számít ritkának. Megőrzéséért bárki tehet azzal, ha sövénynek a hernyó tápnövényeit: a kutyabengét és a varjútövist ülteti. A faj 2013-ban az “Év rovara” volt.

1. kép: Citromlepke – Fotó: Patalenszki Adrienn 

Nappali pávaszem (Inachis io, syn: Nymphalis io): Az imágóként áttelelt fakó szárnyú példányokkal február végén – március elején még a városokban is gyakran találkozhatunk. Télire gyakran kamrákba, föld alatt lévő borospincékbe, barlangokba húzódik. Ilyenkor összezárt szárnyakkal alszanak, csak szárnyuk fekete hátulja látszik, ami jól álcázza őket.

Párzási idejük lombfakadás után következik be, ilyenkor a hímek kis területet tartanak fent. Petéiket főleg a nagy csalán leveleire rakják, mivel a lárvák ezekkel táplálkoznak. Az új nemzedék nyáron kezd repülni, majd hamarosan be is köszönt számukra a párzás és a peterakás időszaka, és nyár végén már az ő utódaikat láthatjuk.

Védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 5 000 Ft.

2. kép: Nappali pávaszem – Fotó: Patalenszki Adrienn 

Hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines): Erdőszéleken, ligetes erdőkben országszerte elterjedt, ilyen élőhelyek közelében a kertekben is felbukkan. A hímek sokat és gyorsan repülnek, narancsfoltjuk már messziről feltűnő, ezeket semmi mással nem lehet összetéveszteni, még röptükben sem. A nőstények szárnymintázata a hímekéhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy hiányzik róluk a hajnalpírfolt. Lassan és csak keveset repülnek, inkább leveleken sütkéreznek.

Egynemzedékes lepkefaj: március közepétől – májusig repül.  Hegyvidéken valamivel később, még júniusban is találkozhatunk repülő példányaival. Hernyója keresztesvirágú növényeken táplálkozik, leggyakrabban a kakukktormán és a kányazsomboron.

3. kép: Hajnalpír lepke – Fotó: Patalenszki Adrienn

Atalantalepke (Vanessa atalanta): Színpompás, jellegzetes mintázatú nappali lepkefaj. Szárnyainak alapszíne bársonyos fekete, a rajtuk található feltűnő, vöröses-narancsárgás csíkról még röptében is jól felismerhető. Hazánkban szinte mindenhol megtalálható, viszonylag gyakori. Mivel vándorlepke, megjelenik a városokban, parkokban, gyümölcsösökben, kertekben is.

Évente három nemzedéke van május végétől novemberig. Vándor faj, de enyhébb teleken hazánkban is áttelelhet. Tavasszal megjelenő vándorló egyedei május elejéig láthatóak. A hernyói csalán fajok levelein fejlődnek.

Védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 5.000 Ft.

4. kép: Atalantalepke – Fotó: Patalenszki Adrienn

Kis tavasziaraszoló (Archiearis puella, syn: Boudinotiana puella): Nem egy feltűnő, színpompás lepkéről van szó, rejtőszíne miatt, ha a fák törzsén vagy a talajon ül mozdulatlanul, szinte lehetetlen is észrevenni. Az imágók elülső szárnya szürkés színű, elmosódott rajzolattal, repülés közben viszont jól látszik a hátulsó szárny sárga színe.

A faj sík- és dombvidéken egyaránt elterjedt, homoki nyarasokhoz kötődik, hernyója nyárfélék leveleivel táplálkozik. Február közepétől-március végéig repül, egyik legkorábban megjelenő nappali aktivitású lepkefajaink közé tartozik. Hűvös időben észlelése nehézkesebb, mert a nyárfák törzsén üldögél. Napfényes időben erdei utakon, tisztásokon szívogat.

Védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 5.000 Ft.

5. kép: Kis tavasziaraszoló – Fotó: Patalenszki Adrienn

Szöveg: Patalenszki Norbert – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotók: Patalenszki Adrienn – Természetmegőrzési Osztály

Címke felhő

tavasz virág Téltemető sárga lepke pávaszem nappali atalanta Hortobágyi Nemzeti Park hajnalpírlepke