Már javában virágoznak a fekete kökörcsinek (Pulsatilla nigricans) a Duna–Tisza közén. A boglárkafélék családjába tartozó, kisméretű növény bókoló virágai sötétbíbor, kis túlzással fekete színűek. A faj virágzása március-áprilisban történik, ugyanakkor ebben az időszakban még lehetnek fagyosak is a napok, ezért hatékony védelmet biztosító szőrzet borítja a növényegyedeket.

Hazánkban a fekete kökörcsin kis számban, de viszonylag sokfelé megtalálható. Igazgatóságunk működési területén a még fennmaradt homokpusztákon, nyílt homoki gyepeken kerülhetnek a szemünk elé az impozáns megjelenésű példányok. Ismert állományai vannak Bugacon, Kunpeszér környékén, a Fülöpházi-buckavidéken, Hajóson, illetve Baja környékén is van néhány töves előfordulása.

A fekete kökörcsin bókoló virágai sötétbíbor, majdnem fekete színűek. Fotó: Schneider Viktor

A fekete kökörcsin május végén bolyhos repítőkészüléke segítségével magvait a szél messze röpíti. A mag és a repítőkészülék közötti rész megérve és kiszáradva spirállá csavarodik. Ha a talajra hullott termést nedvesség éri, ez a spirál elkezd kiegyenesedni, ezáltal a mag dugóhúzószerűen befúródik a talajba, „elülteti magát”.

A nemzetség tudományos neve (Pulsatilla) a bókoló harang alakú virágára utal, a latin pulsare szó ugyanis hintázást, lengést, lüktetést jelent. A kökörcsinek magyar neve pedig az ótörök eredetű kök szóból származik, ami kéket jelent, utalva a virágok színére (ezt a szót őrzi egyébként a kökény is).

Fotó: Schneider Viktor

A fekete kökörcsin minden része mérgező, ugyanakkor gyógyhatású anyagokat is tartalmaz: népi gyógyászatban többek közt juhhimlő kezelésére, epe és vesebántalmakra, köszvényre, reumára alkalmazták.

A faj veszélyeztető tényezői között említhetjük élőhelyeinek átalakulását és megszűnését, valamint az egyedek illegális gyűjtését.

A fekete kökörcsin hazánkban védett növényfaj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A cikk borítóképét készítette: Molnár István (Kökörcsinek)