A citromsármány a leggyakoribb sármányféle Magyarországon. Impozáns megjelenésű, a verébnél valamivel nagyobb, védett énekesmadár. A nem túl zárt, ligeterdő jellegű élőhelyeket kedveli, így a Maros-ártér ideális számára. Nyáron költőfajként is szép számban jelen van. A fészkelő állomány télen is itt marad, északról pedig további népes csapatok érkeznek ide telelni.

Fotó: Molnár Géza

A citromsármányok a hideg évszakban 20-50 példányos csapatokban járják az erdőt, élelem után kutatva. Főleg gyommagvakat keresnek. Vékony, csipogó hangon kommunikálnak egymással, erről a jellegzetes hangról jól felismerhetők. Látványos külsejükkel szintén könnyen felhívják magukra a figyelmet. Főleg a hímek nagyon szépek, hasuk és fejük citromságra, innen kapták a nevüket is. Amikor népesebb csapat telepszik egy fára, távolabbról úgy tűnhet, mintha az ágakon fennmaradtak volna az ősszel megsárgult, színes levelek.

Fotó: Molnár Géza

Citromsármányokkal meglehetősen ritkán találkozhatunk a madáretetőkön, ugyanis inkább a külterületi ligetes erdőket kedvelik. Évente általában két fészekaljat nevelnek fel, s fiókáikat főként rovartáplálékkal etetik.

A cikk borítóképét készítette: Szupkay Ildikó (30 gram sárgaság)