Érkeznek az első kanalasgémek – de mit keresnek más példányok a Szahara közepén? Havi természetfotós pályázat

Érkeznek az első kanalasgémek – de mit keresnek más példányok a Szahara közepén? február 26.

A tavaszias felmelegedés hatására kezdetét vette a világ egyik leglátványosabb és legizgalmasabb természeti jelensége, a madárvonulás. A legkorábban érkező madárfajok első példányai már megjelentek hazánkban – így van ez a kanalasgémekkel is. A legújabb, a Kiskunsági Nemzeti Parkot is érintő információkról Dr. Pigniczki Csaba, a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője számolt be, aki egyben a hazai kanalasgém-kutatást is irányítja és szervezi már több, mint húsz éve.

Az egyik legizgalmasabb adat egy olyan kanalasgémről érkezett, amelyet 2004-ben láttak el fiókaként színes gyűrűkkel, így tudjuk róla, hogy a 21. naptári évét tapossa, ezzel ő a legidősebb magyar gyűrűs kanalasgém, kora egészen pontosan 19 év 8 hónap 27 nap. Ezt a madarat gyűrűkódja (HE) alapján és Herman Ottó tiszteletére Hermannak nevezték el. Hermanról tudjuk, hogy nem vonul messzire: a telet Észak-Olaszországban tölti a Velencei-lagúnák térségében, valamivel több mint 600 km-re a kikelési és későbbi fészkelési helyétől, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő tömörkényi Csaj-tótól. Herman az elmúlt években is korán, már február második felében megérkezett a Csaj-tó környékére. Idén először február 17-én észlelték a madarászok.

A Hermannak elnevezett kanalasgémet idén először február 17-én észlelték a Csaj-tó környékére. Idén először február 17-én észlelték a madarászok. Fotó: Bede Ádám

Közben a három hete még „elveszettnek” hitt J278-as kódnéven azonosított, GPS-jeladós tojó kanalasgém is hazatért a Csaj-tóra. Ez a madár Tunéziában telelt, és jeladójának köszönhetően tudjuk, hogy telelőhelyét (a tunéziai Djaziret Kneiss körüli tengert) 2024. február 16-án hagyta el, majd vonulása során három megállót iktatott be. Az első megállója Nyugat-Szicíliában volt, utána rendszeres pihenőhelyén, az olasz csizma sarkantyújától délre fekvő Manfredoniában időzött, és végül a harmadik pihenő a Kárpát-medencében, egy Száva melletti horvát halastavon történt. J278 február 20-án már itthon volt a Csaj-tónál, az 1600 km-es útját négy és fél nap alatt tette meg.

A cikk a J278-as kanalasgémhez kapcsolódóan itt olvasható.

Míg az első öreg kanalasgémek már a tavaszi vonulás lázában égnek, addig az egyik ivaréretlen, második naptári éves egyedet, J82F-t Algériában, a Szahara közepén Al Bzarqa mellett egy a sivatagban fekvő vizes élőhelyen fotózták le. Ez a megfigyelési hely 2600 kilométeres távolságra fekszik az apaji gyűrűzési helyétől. Ez a madár feltehetőleg ebben az oázisban telel néhány másik kanalasgémmel (köztük egy olasz gyűrűssel), flamingók és más vízimadarak társaságában.

„J82F”-kódú madarat Algériában, a Szahara közepén Al Bzarqa mellett egy a sivatagban fekvő vizes élőhelyen fotózták le. Fotó: Fadila Bough

A J82F-kanalasgém gyűrűzési és megkerülési térképe. Forrás: Google Maps

A kanalasgémekről a jeladózásoknak és a gyűrűzéseknek köszönhetően tudjuk, hogy elsősorban Tunézia tengerparti részein telelnek, másodsorban pedig az olaszországi vizes élőhelyeket választják. A pannon populációhoz tartozó egyedek egy kis hányada átkel a Szaharán, és a Száhel övezet vizes élőhelyein telelnek egy nagyon széles zónában, Szudántól egészen Mauritániáig vagy Szenegálig, ugyanakkor az adatok feltűnő sűrűséget mutatnak a Niger folyó vízgyűjtőjén Nigerben és Maliban, a Niger belső deltájában. Az Al Bzarqa mellett észlelt madár tulajdonképpen a Niger belső deltája és a tunéziai tengerpartok között fél úton fekszik, így ez az adat nagyon fontos része annak a „kirakósnak”, aminek a segítségével a kanalasgémek vonulási útvonalait vizsgálják – ismertette Csaba. Ugyanakkor az enyhe telek miatt vannak olyan kanalasgémek is, amelyek nem vonulnak el, hanem maradnak a Kárpát-medencében és sikeresen áttelelnek.

A cikk borítóképét készítette: Benkő Erika (Együttélés)