Magyarországon négy rétihéjafajjal találkozhatunk. A barna és a hamvas rétihéják költenek is nálunk, a fakó rétihéják tavasszal és ősszel átvonulnak itt, a kékes rétihéják pedig telelni járnak hozzánk. A négy faj közül a fakó rétihéja a legritkább, bár az elmúlt két évtized során megszaporodott a megfigyelések száma. Ennek oka az, hogy költési területük is kiterjedtebb lett, már nemcsak a Románia-Ukrajna-Mongólia vonalon, hanem Észak- és Nyugat-Európában (Finnországban, Hollandiában, Franciaországban) is költenek. Hosszútávú vonulók, a telet a trópusi Afrikában töltik. A tavaszi és őszi vonuláskor hazánkban jellemzően a Tiszántúlon vonulnak át, de egyre gyakrabban bukkannak fel a Dunántúlon is.

Fotó: Széll Antal István

A KMNPI Kardoskúti Tájegységében minden évben látnak vonuló fakó rétihéjákat. Idén az első példányt április 1-én, a kardoskúti Fehér-tó melletti nádfedeles lesnél figyelték meg. A madár 3-4 percig körözött, majd továbbrepült. Cserebökényben szintén április elején láttak egy adult tojót.

A korábbi megfigyelések azt igazolják, hogy a vonuló fakó rétihéják ősszel hosszabb ideig is időzhetnek nálunk. Tavaly ősszel például több mint három hétig maradt egy példány a Fehér-tó környékén. Itt bőven talált táplálékul szolgáló rágcsálókat, repülő rovarokat.