Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon Havi természetfotós pályázat

Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon február 27.

Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22 én. A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik.

A találat: http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013

A Magyarországon előforduló három hattyúfaj – bütykös hattyú, énekes hattyú, kis hattyú – közül a kis hattyú igazán ritkaságszámba megy hazánkban, bár minden évben felbukkan nálunk néhány példány.

A faj Eurázsia északi területein, a tundrák kisebb tavain költ. A hozzá nagyon hasonló énekes hattyútól nevéhez híven kisebb mérete és nagyobb kiterjedésű fekete csőrvége különbözteti meg.

kis hattyú

Kis hattyúk a Csaj-tavon 2023. február 22-én. Fotó: Kiss Róbert

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának működési területén nem sokszor fordul meg kis hattyú: 2006. márciusban Szabadszálláson és Apajon figyeltek meg egy példányt, 2015-ben a tiszaalpári Nagy-tavon öt példányt, 2020-ban Tömörkénynél a Csaj-tavon szintén öt példányt, 2023. januárban a mórahalmi Nagyszéksós-tón két példányt és végül ez a legutóbbi észlelés, szintén a Csaj-tavon.

Mondhatjuk, hogy az idei télen mégis „elkényeztették” a hazai madarászokat a kis hattyúk. A Balatonon Siófoknál 2022. október 30-án észleltek először egy, majd később 3 példányt, melyek gyakorlatilag az egész telet ott töltik (a birding.hu-ra idén január 30-án is feltöltötték még az észlelésüket), könnyen megfigyelhetők bárki számára.

kis hattyú

Kis hattyúk a Csaj-tavon 2023. február 22-én. Jól látszik, hogy a fiatal madár szürkés színű. Fotó: Kiss Róbert

Mentsvárként szolgáló halastavak

Az olyan halastavaknak, mint a Csaj-tó is, ma már nagy természetvédelmi jelentősége van, mivel a 19. századi folyószabályozások, majd az azt követő lecsapolások szinte az ország egész területén megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét. A kisebb-nagyobb kiterjedésű halastavak élőhelyet (táplálkozó-, szaporodó- vagy pihenőhelyet) biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett, vonuló vagy fészkelő vízimadár számára.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tó eredetileg egy több mint 300 hektáros, állandó és időszakos vizekkel borított szikes tó volt. Ebből és a hozzá csatlakozó Dong-ér medreiből alakították ki 1964-1971 között a Tömörkényi Halastavakat. A tavat 1200 hektáros, 13 tóegységből álló rendszerré alakították át. A folyamatos vízpótlás miatt a vize felhígult, szikes jellegét elvesztette.

A gazdag madárvilága miatt a Natura 2000 hálózatba tartozó tórendszert szinte teljes egészében megvásárolta a Magyar Állam 2018-ban. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében immár a madár- és élőhelyvédelmi elvek érvényesülnek a természetkímélő halgazdálkodás során, így biztosítva a kedvező feltételeket a fészkelő és vonuló madárfajok számára.

A különböző vízszinten tartott tavakon változatos táplálkozási és élőhely igényű madárfajok koncentrálódnak. Parti- és gázlómadaraknak, valamint a nyílt vízi madárközösségnek is megfelelő táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítanak.

A tórendszer és a körülötte lévő, a mezőgazdasági kultúrák közé ékelődő egykori szikes puszta maradványok és legelők jelentősége az itt átvonuló fajok esetében legalább akkora, mint a költő fajoknál.

Szöveg: Kiss Mónika

csaj-tó

A Csaj-tó 4-es tóegysége. Fotó: Daróczi Csaba/Aktív Magyarország