A tiszavirág Európa legnagyobb kérészféléje. Valaha a kontinens nagy részén elterjedt volt, mára azonban jelentősebb állománya csak a Tiszán és egyes mellékfolyóin van. A Körösökön és a Maroson szerencsére még napjainkban is megcsodálhatjuk e különleges, védett rovarok látványos násztáncát.

Fotó: Széll Antal István

A tiszavirágok egy hároméves lárvastádium után alakulnak át imágóvá, azaz kifejlett, repülni tudó rovarrá. Az átalakulás után egy rövid ideig tartó rajzás következik, amely nemcsak látványos esemény, de fontos ökológiai vonzata is van. A nász után vízbehulló tetemek jelentős szerepet töltenek be a vizek élővilágában, ugyanis táplálékul szolgálnak nemcsak a halak, hanem a vizek körül élő madarak és békák számára is.

A rajzás több szakaszból áll, a szerényebb mértékű elő- és utórajzásból, valamint az úgynevezett főrajzásból. A rajzás a Körösökön a víz hőfokától és az időjárási viszonyoktól függően általában június eleje és közepe táján megy végbe, először a Körösök felső, majd az alsó szakaszán. Jelenleg a Fekete-Körösön még csak az előrajzás tart, úgyhogy a következő napokban érdemes felkeresni a Körösök különböző szakaszait ezért a páratlan élményért.

A cikk borítóképét készítette: Molnár Péter (Tiszavirágzás)