A levendulát már a római korban is használták fertőtlenítésre és szépségápolásra. Később, a pestisjárvány idején a szervezet erősítésére, a második világháborúban pedig – a rozmaringgal együtt -, sebfertőtlenítőként alkalmazták. Napjainkban szintén sokoldalúan hasznosítják a gyógyászatban és a kozmetikai iparban egyaránt.

Fotó: Szélné Sándor Katalin

Teája javítja a szervezet életfolyamatait, fokozza a testi és lelki frissességet. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő kenőcsök alapanyaga, melyekkel enyhíthetők a pikkelysömör és az ekcéma tünetei. Kiváló stresszoldó, idegerősítő, nyugtató. A mediterrán vidékeken fűszernövényként is használják, a provence-i fűszerkeverék elengedhetetlen része. Készítenek belőle lekvárokat, kompótokat, fagyit, vajat, csokoládét.

A néphit szerint ez a növény távol tartja a rontó erőket, szellemeket. Szárított virágait nagyszüleink korában a háziasszonyok a szekrénybe tették, hogy távol tartsák a ruhamolyt.

Fotó: Szélné Sándor Katalin

Kellemes illatával a levendula nagyon sokféle rovart, lepkét és pillangót is csalogat, vonz. A levendula körül serénykedő lepkék nemcsak gyönyörűek, hanem a beporzásban is fontos szerepet töltenek be. Ha tehát sok lepkét szeretnénk látni a kertünkben, akkor ültessünk levendulát. A lepkék a napsütéses, védett helyeket keresik, ezért a növényt ültessük olyan helyre, ahol elegendő fényhez juthat.

Magyarországon mintegy 3500 lepkefaj él. Dévaványa térségében a tavaszi-nyári időszakban láthatunk egyebek mellett kacsafarkú szendert, nappali pávaszemet, különböző boglárkafajokat, atalanta- és a bogáncslepkét, továbbá citromlepkét, káposztalepkét, kis rókalepkét, kardoslepkét és fecskefarkú lepkét is.

A cikk borítóképét készítette: Ravasz Balázs (Valóra vált álom)