A Maros hullámtéri erdeiben számos odúlakó madár fészkel. A kirepülés előtt álló fiókák rendszerint nagyon hangosan kérik a táplálékot. Ilyenkor, ha megállunk a fa közelében, hamarosan megpillanthatjuk a táplálékot szállító madarat is.

Nagyon sok olyan faj van, amely odúban fészkel, de közülük csak a harkályfélék képesek arra, hogy odút vájjanak a fákba. Ők nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be, ugyanis minden évben új költőhelyet vájnak maguknak, így az előző évi, elhagyott odúba más fajok költözhetnek, olyanok, amelyek nem képesek maguknak odút készíteni.

Fotó: Balla Tihamér

Az odúkészítő harkályfajok közül a Maros árterében a nagy fakopáncs és a balkáni fakopáncs a leggyakoribb, de találkozhatunk a látványos és nagyobb méretű zöld küllő egy-egy példányával is. A közép és kis fakopáncsok igazán ritkának számítanak errefelé, de azért néha előfordulnak.

A fenti harkályfajok által készített és elhagyott odúkban sokféle madárfaj fészkel: széncinege, kék cinege, barátcinege, seregély, csuszka. A csuszka érdekessége, hogy ha talál egy odút, ami alkalmas a fészekrakásra, akkor annak a bejáratát sárral úgy körbetapasztja, hogy pontosan az ő testméretének legyen megfelelő. Ha tehát sárral körbetapasztott odúra bukkanunk, abban minden bizonnyal csuszkapár költ. A harkályok által vájt odúkban fészkelő énekesmadarak évente 2-3-szor is költenek. Június elején sokan közülük már a második fészekaljon ülnek.

A harkályok rendszerint az idős fákba vájnak odút. A Maros árterében azonban kevés még az idős fa, ezért a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mesterséges odúk kihelyezésével segíti az énekesek költését. Sok ilyen mesterséges odú van például a Bökényi-tanösvény mentén, s a madarak szívesen el is foglalják azokat.

A cikk borítóképét készítette: Cirkos Veronika (Testvéri szeretet)