Már gyülekeznek a kék vércsék a Körös-Maros Nemzeti Parkban szeptember 12.
Augusztus 30-án már több mint 1600 kék vércse éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Park tradicionális gyülekezőhelyein. Számuk valószínűleg szeptember közepén tetőzik majd, s október elejéig valamennyien útra kelnek hosszú vándorútjukra.
Magyarországon, valamint a Partiumban, a Vajdaságban és a Felvidéken már hosszú évek óta zajlanak kék vércse szinkron-számlálások. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a nemzeti park igazgatóságok munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, valamint hozzáértő madárbarátok augusztus második felétől október elejéig heti egy alkalommal (szerdánként), azonos időpontban, számos helyszínen mérik fel az éjszakázásra gyülekező kék vércséket. A Körös-Maros Nemzeti Park nagyon kedvelt állomáshelye a vonuló kék vércséknek, rendszeresen vannak itt jelentős gyülekezések.
Megfigyelések szerint a Duna-deltától és a Krímből október elején, egyszerre indulnak el a kék vércsék csapatai. Dél-Afrikába, Angolába mennek, ahol 2-3 hétig tartózkodnak, majd szétszóródnak a környező országokba: Namíbiába, Botswánába, Zimbabwéba és a Dél-Afrikai Köztársaságba. Március közepén újra visszatérnek Angolába, ahonnan aztán április első hetében indulnak vissza költőhelyükre.
Idén a szinkronszámlálás augusztus 23-án kezdődött, a második, augusztus 30-i számláláskor már több mint 1600 kék vércse éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legnépesebb táborokat a Dévaványai-Ecsegi pusztákon találtuk, ahol az első számláláskor három helyszínen összesen 386 példányt regisztráltunk. Augusztus 30-ra éjszakázóhelyet váltottak és számuk megszaporodott: ekkor a Külső-Szilasok határrészen, egy nyárfaerdőben találtunk 650 példányt.
Cserebökény szintén jelentős kék vércse gyülekezőhelynek számít. 2020-ban rekord mennyiségű, 3083 példányt számoltunk összesen a hetenkénti szinkronok alkalmával. Ez a terület a költés szempontjából is fontos, idén 111 pár kék vércse nevelte fel itt fiókáit. Augusztus 23-án a Kecskeméti-tanyán 400, a Fertő-laposi-tavon pedig 60 példányt számoltunk. Egy hét elteltével változtak az arányok: a Kecskeméti-tanyán 330-ra csökkent, a Fertő-laposi-tavon viszont 210-re növekedett a számuk. A madarak a vércse költőtelepek közelében gyülekeznek, lombos fákra ülnek be.
A Csanádi pusztákon az első szinkron alkalmával még csupán egyetlen helyszínen, 26 példányt számoltunk. A második szinkron már jóval szebb eredményt hozott: a három pusztafolton összesen 316 példány éjszakázott.
A Kardoskúti Fehértó részterületen augusztus 23-án, három helyszínen (Tanyaszél, Csajág, Fecskési-erdő) összesen 89 kék vércsét számoltunk. Augusztus 30-án viszont csak egy helyszínen, a Fecskési-erdőben találtunk 85 éjszakázó kék vércsét.
A Kígyósi-puszta sem költő-, sem gyülekezőhelyként nem jelentős a kék vércsék esetében, ennek ellenére idén itt a szokásosnál több (11) pár költött, s a gyülekezők száma is magasabb. Az első számláláskor 50, a másodiknál 34 madarat számoltunk, utóbbi eredmény azonban betudható az esős időnek, olyankor ugyanis nem nagyon mozognak a madarak.
A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységében bőséges táplálék – rovarok, rágcsálók – áll a kék vércsék rendelkezésére. A határt járva gyakran láthatjuk ezeket a ragadozó madarakat, amint a levegőben szitálva zsákmányt keresnek, vagy az út szélén, gyepeken táplálkoznak.
A cikk borítóképét készítette: Kaszás Tamás (Kék vércse)