Megkapó látvány: nagy pólingok sétálgatnak a Csanádi pusztákon október 16.
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén szeptember közepén már 10-15 példányra növekedett az itt állomásozó nagy pólingok száma. A hosszú csőrű, különleges madarak szorgalmasan szedegetik a táplálékul szolgáló rovarokat.
A hazánkban előforduló legnagyobb testű partimadár a nagy póling. Testhossza elérheti a 60 cm-t, szárnyfesztávolsága 80-100 cm körüli. Igen karakteres megjelenésű madárfaj, tollazata szürke alapon sötétbarnás foltokkal, pöttyökkel tarkított. Viszonylag hosszú lábai, és testéhez képest szinte aránytalanul hosszú, erősen lefelé ívelő csőre van. Hosszú, vékony csőrével kutat táplálék után a part menti növényzetben, vagy az iszapban, vagy akár a rövidre legelt gyepeken. Nem csak megjelenése, de hangja is igen jellegzetes, vékony, sípoló, jajgatás-szerű. Sokszor nem is lehet látni a madarakat, mert sötétben repülnek, viszont hangjuk elárulja őket.
Hazánkban csak igen ritkán, szórványosan fordul elő költése, jellemzően inkább tőlünk északabbra, lápos, turjános vidékeken fészkel. Viszont számos más északi partimadár fajhoz hasonlóan, a nagy pólingok is előszeretettel állomásoznak Magyarországon a tavaszi és őszi vonulásuk során. Az alföldi szikes tavak, kiterjedt puszták alkalmas táplálkozó- és pihenőhelyet biztosítanak számukra.
A Csanádi pusztákon is minden évben rendszeresen feltűnik néhány példány, nincs ez máshogy idén sem. Már augusztusban felbukkantak az első hírnökök, majd szeptember elején egyre több példányt lehetett látni. A Királyhegyesi-pusztán a helyi heves záporok hatására üdébb a gyep, több az apró rovar és egyéb gerinctelen, melyek a nagy pólingok táplálékát biztosítják, így a legtöbbször itt figyelhető meg 10-15 példány az utóbbi időben.
A cikk borítóképét készítette: dr. Somorácz Áron (Póling pancsi)