Melyik faj legyen 2024-ben az Év vadvirága? Havi természetfotós pályázat

Melyik faj legyen 2024-ben az Év vadvirága? január 4.

A Vadonlesők Közössége ezúttal vízi, illetve vízközeli fajokat jelölt a 2024-es Év vadvirága szavazásra.

Az Év vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, illetve bemutatása. Az idei szavazáson a csodaszép virágokkal rendelkező fehér tündérrózsa, a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm vagy a meglehetősen termetes mocsári aggófű közül választhatunk.

Fehér tündérrózsa

A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassan folyó vizekben is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Júniustól szeptemberig virágzik. Hazánkban leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele, illetve elszórtan, a Középhegység kivételével az ország nagy részén előfordul. Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Forrás: Wikipedia

Vízi rucaöröm

A rucaöröm fajok elsősorban trópusi területeken honos hínárnövények, hazánkban csak a vízi rucaöröm honos. Vízi páfrányfaj, mely tápanyagban gazdag, meleg állóvizek, holtmedrek, tavak lebegő hínárnövényzetének a tagja. A száron a levelek örvökben állnak, két levél a víz színén úszik, a harmadik gyökérszerű képletekké módosult, és a vízbe merül. Az úszó levelei elliptikusak, 1–1,5 cm hosszúak, felszínüket sűrűn négyágú papillák borítják, melyek megakadályozzák, hogy víz kerüljön a levélfelületre és ez akadályozza a fotoszintézist. Spórákkal szaporodik, melyek az iszapban telelnek át, és tavasszal, a víz felmelegedésekor indulnak fejlődésnek. Kedvező körülmények között vegetatívan is gyorsan szaporodik.

Kutatások bizonyítják, hogy képes megkötni a vizekben előforduló nehézfémeket. A Tiszántúlon, a Duna völgyében, a Dél-Dunántúlon és a Kisalföldön találkozhatunk vele a gyakrabban, az ország más részein kimondottan ritka. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Forrás: Wikipedia

Mocsári aggófű

A mocsári aggófű hazánk ártereinek, mocsarainak és nedves rétjeinek ritka növénye. Nagy folyóink mai és egykori árterein található meg, helyenként ezektől távolabb, kisebb vízfolyások közelében, mocsarakban, mocsárréteken is megjelenik. Nagy termetű évelő növény, magassága meghaladhatja a 2 métert is. Sárga fészkes virágai ernyőszerű virágzatba csoportosulnak szárának tetején. Már május végétől megjelenhetnek, de virágzása augusztusig is elhúzódhat, ezután érnek repítőszőrös kaszattermései. Hazánkban a vizes élőhelyek kiterjedésének csökkenésével állományai visszaszorulóban vannak, a Tiszántúl számos korábban ismert lelőhelyéről mára eltűnt. Potenciálisan veszélyeztetett, ritka növényfaj. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.

Forrás: Wikipedia

Az Év vadvirágára 2024. január 5-ig lehet szavazni a Vadonlesők Közösségének weboldalán. SZAVAZOK

A cikk borítóképét készítette: Násfay Béla (Vihar előtti csend)