A hazai kertekben májusban pompázó, nagytermetű nemesített nőszirmokat mindenki jól ismeri. Hazánkban nyolc vadon élő nősziromfaj fordul elő, közülük hat a Kiskunságban is él.

Az élénksárga mocsári nőszirom mocsárréteken, mocsarakban, magassásosokban tenyészik, a szibériai nőszirom lépréteken, míg a nála ritkább fátyolos nőszirom láprétek és enyhén szikes rétek száraz gyepek felé mutató szegélyében. Évelő nyílt homokpusztagyepjeinkben a homoki nőszirommal, zártabb homoki gyepjeinken, száraz tölgyesekben a tarka nőszirommal, míg löszpusztagyepeinken az apró nőszirommal találkozhatunk.

A 20 Ft-os érménken is szereplő magyar nőszirom a Duna-Tisza közén nem él, csak Észak-Magyarországon, míg a pázsitos nőszirom szintén csak domb- és hegyvidékeinken fordul elő. A nyolc hazai faj közül mindössze a mocsári nőszirom nem védett, míg a magyar nőszirom fokozottan védett.

Mind közül a legkisebb az áprilisban virágzó, mindössze 10-15 cm magas apró nőszirom (Iris pumila). Virágai leggyakrabban lilák vagy sárgák, de fehér, világoskék, barnásvörös vagy vajszínű is lehetnek.

Apró nőszirom Apajpusztán. Fotók: Kiss Mónika

1–2 cm széles, lapos levelei középtájon kissé kiszélesedők, gyakran erősen íveltek, sűrűn erezettek. Alacsony szárán a magános virág szinte földön ülőnek tűnik. A lepel csöve 3–5-szörösen hosszabb, mint a magház. Ún. „szakállas” nősziromfaj. Termése háromrekeszű, hosszúkás tok.

Az apró nőszirom a Kiskunságban elsősorban a szikes pusztáinkba ékelődő löszös magaslatok szegélyében fordul elő (többek között Tiszaalpár, Pusztaszer, Fülöpszállás közelében, Apaj és Tass külterületén), de nem szikesekhez kötődő löszgyepekben is számos szép populációja virágzik a fajnak Kunpeszér, Érsekhalma-Nemesnádudvar, Baja, Röszke térségében.

A nőszirmok gyökerét az ókorban gyógyszerként (köhögés, hasfájás, kígyó- és skorpiómarás ellen), és szépítőszerként, a mai pirosítók előszeleként alkalmazták: a benne lévő kalcium-oxalát tűkristályok izgatták a bőrt, ami így kipirosodott.  A viktoriánus korban a nősziromport az édességeknek kölcsönzött aromájáért kedvelték, illetve gyógyászati alkalmazásai is voltak. Napjainkban főként kozmetikai összetevőként használják a kék v. kerti nőszirom (Iris germanica) szárított gyökérének őrleményét: parfümök aromájának és színének a rögzítésére alkalmas, továbbá illatosító púderek, és – gyengéd fogfehérítőként – fogkrémek összetevője lehet.

A cikk borítóképét készítette: Gór Ádám