A rozsdástorkú pityer elsősorban eurázsiai elterjedésű fajnak számít. Fő költőhelyei az Északi-sarkkör fölött és kicsivel alatta lévő tundrákon vannak, elsősorban Skandináviában és Oroszországban. Kisebb állománya megtalálható Nyugat-Alaszkában is.

A telet ezek a madarak Kelet-Afrikában, a Száhel-övezetben töltik. Hazánkban az őszi vonuláskor jóval nagyobb számban állnak meg, mint tavasszal. A nedves, vizes területeken, rövidre legeltetett buckákon időznek és szedegetik a rovarokat, pókokat.

Tavasszal első példányaik már április közepén felbukkannak és egészen május második feléig tart a vonulásuk. A hímek már nászruhában vannak. Ilyenkor a többi, Európában honos pityertől eltérően torkuk környékén a tollaik vörös színűre változnak, s hátmintájuk is kontrasztosabbá válik.

A Kardoskúti Fehértó részterületen május elején láttunk legnagyobb számban rozsdástorkú pityereket. A Fehér-tónál, a Macelka-nádasban, a tótól nyugatra eső kisebb kiöntéseken, a Lófogó-érnél és a Sóstói Állattartótelep közelében, a legeltetett területeken egyaránt gyakran megjelentek néhány példányos csapataik. Vonulásuk lassan véget ér, de szeptember-októberben újra megjelennek majd, valószínűleg még nagyobb egyedszámban.