Rovaremésztő növények nemcsak Földünk melegebb éghajlati övein fordulnak elő, hanem a mérsékelt övi részeken is. Hazánkban szintén több fajuk megtalálható, például a kereklevelű harmatfű, a lápi hízóka, vagy a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is előforduló közönséges rence.

Fotó: Tóth Imre

A rence kedveli a lassan áramló vizeket, tavakat, mocsarakat, kis vízfolyásokat. A Kis-Sárrét igen gazdag ilyen élőhelyekben, így a nyár második felében és szeptemberben több helyen is találkozhatunk virágzó rencével.  Legtöbbször más lebegő hínárfajok, különböző békalencsék táraságában fordul elő. Rendszerint szabadon lebeg a vízben, annak felszínhez közeli rétegeiben. Levelein néhány milliméter átmérőjű hólyagocskák alakulnak ki, bennük sertékkel. Ezek a hólyagok csapdaként működnek a vízben élő apró vízi gerinctelenek, állati planktonok számára. A hólyagokon csapóajtószerű nyílás található, és ha például egy vízibolha megérinti valamelyik sertét, akkor a csapóajtó kinyílik és az így kialakult nyomáskülönbség az állatkát beszippantja, majd a csapóajtó bezárul és a növény által termelt emésztőenzimek megkezdik a működésüket.

A közönséges rence látványos, sárga virágai üdítően hatnak a lassan elmúló nyárban.

A cikk borítóképét készítette: Vályi Lászlóné (Egy csepp szépség)