Sarkvidéki vendégünk, a nagy lilik Havi természetfotós pályázat

Sarkvidéki vendégünk, a nagy lilik január 23.

A nagy lilik (Anser albifrons) egy közepes testű, túlnyomórészt szürke tollú vadlúd. Költőterülete Európa és Szibéria legészakibb tundráin található. A telet nagy állományokban a kontinens belsejében vizes élőhelyeken, tavak közelében tölti.

Hazánkban október és március közötti időszakban a legnagyobb számban előforduló vadlúdfaj. Elsősorban az Alföldön fordul elő, de a Dunántúlon sem ritka. Vándorlása során éjszaka repül. Egy orosz gyűrűs példány közel 5000 km-t tett meg a szibériai Tajmír-félszigettől a Kárpát-medencéig.

Fotó: Kováts László

Növényevő, elsősorban fűféléket eszik, gyakran nagyobb gyepeken, de a vetéseken is rendszeresen táplálkozik. Társas faj, hosszan tartó családi kötelékek jellemzik. A párok monogám, élethosszig tartó párkapcsolatot alakítanak ki. A fiatal madarak akár egy évig is, de néha akár egész életükben szüleikkel együtt maradnak. A hasonló nyári lúdtól fehér homlokfoltja és csíkozott hasa különbözteti meg. Hangja éles, „lilik-lilik” kiáltás, melyről nevét is kapta. Hosszú életű madárfaj, vadon akár 20 évig is élhet, fogságban pedig nem ritka a 40 év feletti kor.

A nagy lilik világpopulációja nagy és stabil, ezért nem veszélyeztetett faj. Magyarországon nem védett, vadászható, de a Pacsmagi tavak Természetvédelmi Területen telelő többezres csapatai zavartalanul éjszakázhatnak és táplálkozhatnak a tél folyamán.

Írta: Kováts László – természetvédelmi őr

A cikk borítóképét készítette: Harangozó Adina (Startoló lilikek)