Sorozatunkban az ország legnagyobb természetfotó pályázata, a Varázslatos Magyarország zsűritagjai beszélnek arról, hogy a szemükben mitől lesz jó egy természetfotó. Szilágyi Attila osztotta meg velünk gondolatait.

Szilágyi Attila élete a Hortobágy rejtelmes pusztai világához kötődik. Gyermekkorában még természetes volt, hogy játék közben az elguruló labda elől egy-egy széki lile menekül el, és gulipánok, godák, bíbicek csapatai kelnek szárnyra a zsivajra. Később már szomorúsággal töltötte el, ahogy a szeme előtt zajlott e csodavilág fokozatos eltűnése. Érdeklődése idővel leginkább a madarak felé fordult. A rengeteg terepen töltött nap, a felejthetetlen természeti jelenségek látványa vezette rá, hogy a természet szépségeit nemcsak szemlélni, hanem aktívan őrizni is szeretné. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület alapítójaként és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreként azon fáradozik, hogy amit ajándékba kapott ettől a vidéktől, azt áldozatos munkával viszonozni is tudja számára.

Attila az elsők között volt, akik vállalták több, mint tíz évvel ezelőtt a VM pályázati képeinek pontozását. Természetfotós, természetvédelmi szakember, madarász – minden együtt áll nála ahhoz, hogy a képeket szakmai szemmel tudja szemlélni. Jó barátja és segítője a VM-nek, többször vezetett természetvédelmi napokat önkéntes programjainkon is.