Szavazz a 2023-as Év vadvirágára! Havi természetfotós pályázat

Szavazz a 2023-as Év vadvirágára! december 19.

Melyik faj legyen 2023-ban az Év vadvirága? A liláskék virágokkal pompázó borzas len, a csodásan tarka virágú tarka nőszirom vagy a selymesen szőrözött selymes peremizs legyen az Év vadvirága 2023-ban?

Szavazni az egyes virágok részleteire kattintva lehet az oldal alján lévő zöld gomb megnyomásával: Szavazok!

Borzas len (Linum hirsutum)

A borzas lennel hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj.

A Tiszántúl kivételével hazánk legtöbb tájában előfordul. Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható.

50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A levelek szórt állásúak, ülők, 2,5-3 cm hosszúak. A subsp. hirsutum alfaj szára és levelei pelyhes-bozontosak, levelei tojásdadok, elliptikusak. A subsp. glabrescens alfaj levelei viszont kopaszak, a szár is kopaszodó vagy rányomottan szőrös és a levelei keskenyebbek. A virágok álfüzért alkotnak. A virágaiban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A termés gömb alakú tok. Május és július között virágzik.

A subsp. glabrescens alfajt hazánk kitűnő botanikusa, Soó Rezső írta le, pannóniai bennszülött alak.

A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév.

Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő.

Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Linum hirsutum (BG Wroclaw)-2.JPG

Fotó: hu.wikipedia.org / Guérin Nicolas

Tarka nőszirom (Iris variegata)

Pontuszi–pannóniai növényfaj, azaz a Fekete-tenger vidékétől a Kárpát-medencéig, illetve azon valamelyest túl Csehországban és Németországban is megtalálható. Elterjedésének súlypontja hazánkban az Északi- és a Dunántúli-középhegységre esik. A Dunántúl dombvidékein szórványosan található meg, míg az Alföldön mára igazi ritkasággá vált.

Tölgyesek szegélyén, bokorerdőkben, sztyeppcserjések és sztyepréteken fordul elő. Alföldi pusztai tölgyeseink egyik maradványnövénye, az Északi-középhegység andezit sziklakibukkanásain pedig a szintén reliktumnak tartott sziklai gyöngyvessző-cserjések egyik jellemző faja. A Dunántúlon egészen zártabb tölgyes állományokba is behatol, ugyanakkor idős erdőirtásokon is túlél.

Az akár 50 cm magas szárán fejlődő virágai sárgák, külső leplei pedig feltűnő ibolyás vagy vörösbarna erezetűek. Rövid ideig, alig néhány hétig virágzik. Virágzási ideje a melegebb és alacsonyabb régiókban májusra esik, míg magasabb területeken, például a Bükk-fennsíkon, ez júniusra eshet.

Árnyas helyen virágai csak ritkán fejlődnek, kiemelkedő erű leveleiről azonban kis gyakorlattal szinte egész évben felismerhető.

Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Fotó: Gór Ádám

Selymes peremizs (Inula oculus-christi)

Kelet-európai faj, melynek elterjedési területe a Kaukázus vidékétől a Bálkán-félszigetig és a Kárpát-medencétől kissé nyugatra eső területekig tart. Hazánkban elterjedése igen korlátozott: míg a Dunántúli-középhegységben és az Északi-középhegység déli peremein gyakori, ezektől kicsit távolodva már igazi ritkaságnak számít és éppúgy hiányzik a Dunántúl csapadékos területein, mint az Alföld száraz részein.

Igazi melegkedvelő sztyeppi faj. Száraz gyepekben, sziklagyepekben, erdőssztyepréteken fordul elő. Gyakran több négyzetméteres foltokat alkot, ám az egyedek közül minden évben csak néhány virágzik, sőt árnyas, beerdősödött élőhelyen a virágzása elmarad. Míg tőlevelei arasznyinál alig nagyobbak, virágzó szára 20–30 cm magasra is megnőhet.

Latin neve (oculus christi = Krisztus szeme) feltűnő, nagy sárga virágaira utal. Jellegzetes erezetű nyeles tőleveleiről pedig az év szinte bármely időszakában megismerhető. Tő- és szárlevelei selymes szőrűek, e tulajdonságáról nyerte magyar nevét.

Hazánkban 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Fotó: osogovonature.com / Trajche Dimitrovski