A tengelic kiemelten vonzódik az emberi településekhez, létesítményekhez. Kinn a határban is költ, azonban ott is inkább dűlőutak menti fasorokban, erdőszéleken, tanyahelyeken találjuk. Színes megjelenésével és jellegzetes, vidám énekével kedves színfoltja a lakott településeknek. Piros arcfoltja rendkívül jellegzetes, de színeiben emellett ott találjuk a sárgát, a barnát és a szürkés árnyalatokat is. Egy mese szerint azért lett ilyen színes, mert mikor a madarak színeit osztották, ő az utolsó volt a sorban és az összes maradékot rákenték.

Fotó: Biró István

Országszerte gyakori madár, a nagy zárt erdőségek kivételével többfelé megtalálható. Általában sűrű lombú fák ágvillájába rakja fészkét, amely kívül-belül bélelt, puha otthon. Béleléséhez a különböző növényi terméseken kívül állati szőröket, madártollakat is felhasznál. Évente kétszer, akár háromszor is költ. Télen is velünk marad, bár az állomány egy része lehúzódik a Földközi-tenger mellékére.

Fotó: Biró István

Megkapó látvány télen egy-egy tengelic csapat, melyben, mint apró csengettyűk, hangjukat hallatva szállnak különböző lágyszárú növényekre, hogy azok magvait fogyasszák. A téli időszakban különösen kedvelik a gyomos parlagterületeket, ezért is fontos számukra az ilyen jellegű élőhelyek bizonyos mértékű fenntartása, meghagyása. Költési időben rovarokat is fogyasztanak, de táplálékuk zömét elsősorban az apró magvak teszik ki.

A cikk borítóképét készítette: Bernáth Sándor dr. (Tavasz)