Sokan a szárcsára mondják, hogy vízityúk, pedig a két faj sok tekintetben különbözik egymástól. A vízityúk a szárcsánál valamivel kisebb és színezete is eltér, mivel a szárcsák fehér homlokfoltja helyett nála egy piros fejdísz található.

Fotó: Biró István

A vízi növényzettel szegélyezett vízfolyásokon, állóvizeken sokfelé láthatjuk, különösen kedveli az úszó, lebegő hínárosokkal tarkított területeket. A hínárban úszva, vagy sétálva szedi össze táplálékát, ami különböző rovarokból, férgekből áll, bár zöld növényi hajtásokat, esetenként magvakat is fogyaszt. Már a mozgása is rendkívül jellegzetes, fejét és farkát folyamatosan biccentgetve mozog a vizek szélén. Elsősorban a vízparti növényzetben rakja fészkét, melybe 7-10 tojást rak. Legtöbbször évente kétszer költ, ezért néha még augusztusban is láthatunk rendkívül bájos vízityúk-fiókákat, akiket a szülők 6-8 hetes korukig vigyáznak és etetnek.

Annak ellenére, hogy alapvetően vonuló madár, az utóbbi évek, évtizedek enyhe telein kisebb-nagyobb számban mindig akadnak áttelelők is.

A cikk borítóképét készítette: Szomju László (Harcsás)