Békés vármegyében az utóbbi években általában 300 körül alakul a fészkelő  gólyapárok száma. Többségük rendszerint március második felében, Sándor-nap (március 18.) tájékán tér vissza telelőhelyéről. Minden évben akadnak azonban olyan példányok, melyek korábban jönnek meg a nagy útról. Tavaly például március 3-án, Mezőberényben láttuk az első fehér gólyát. Idén még ennél is jóval korábban, február 23-án, este hat óra tájban bukkant fel három madár.

Fotó: Őze Péter

Mindhármukat azóta is rendszeresen látjuk Dévaványa térségében. A korai érkezés valószínűleg a február közepi enyhe időjárásnak köszönhető. A hosszú út ellenére láthatóan jó erőben vannak, s mivel a térségben jelenleg nincs hótakaró, így az élelemhez is könnyen hozzájuthatnak.

A gólyáknál rendszerint a hímek érkeznek hamarabb, s mire a párjuk megjön, addigra kitatarozzák a fészket. A Körös-Maros Nemzeti Parkban szinte minden évben akadnak áttelelő gólyák is. Az esetek többségében ezek gyenge példányok, vagy repatriált, fiatal madarak, amelyek még nem elég erősek ahhoz, hogy vállalkozzanak az Afrikába vezető, hosszú útra. Idén két példány telelt át Battonya térségében.

A cikk borítóképét készítette: Hencz Judit (Kellemes délután)