Aki Apaj és Kunszentmiklós között autózik a napokban, érdemes egy pillantást vetnie a színekben pompázó pusztára. A fehér kamillamezők mellett tömegesen nyíló lila színű agár sisakoskosbor látványos, többezres állományai messziről látszódnak, sárgán virít a farkas kutyatej, közöttük pedig pókbangók bújnak meg idén meglepően nagy számban.

Az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio/Orchis morio) a legkorábban nyíló és leggyakoribb orchideánk, az országban sokfelé találkozhatunk vele. Hegyi réteken, lápréteken, száraz- és félszáraz gyepeken, cserjésekben egyaránt előfordul. A Duna-Tisza közén elsősorban homoki sztyeppréteken, illetve a szikesekbe ékelődő löszös magaslatokon bukkanhatunk rá április közepétől május végéig. Ha szórványosan is, de szinte a teljes Kiskunságban előfordul, így érdemes nyitott szemmel járnunk. Magassága virágzáskor 6-20(-35)cm, tőlevelei sötétebb fűzöldek, a virág általában bíborlila, a külső lepellevelek zölden csíkozottak. Az egyes virágok mérete 0,5-0,7cm, a füzér hossza kb. 5-8cm, általában 8-20 virág alkotja. A nagyobb állományokban gyakoriak a halvány virágú, akár krémszínű példányok és a különböző színárnyalatok is.

Az agár sisakoskosbor védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Nem ritka a krémszínű… Fotó: Kiss Mónika

…vagy a rózsaszín példány sem. Fotó: Kiss Mónika

Az orchideákon belül is érdekes nemzetség a bangóké, külsejüket és szaporodásukat tekintve egyaránt. Mivel nem termelnek nektárt, másképp kell a beporzókat magukhoz csalogatniuk. Virágjuk mézajka szőrös, sötétszínű, felületesen szemlélve rovarnak tűnnek. Ez a hasonlóság nem véletlen: a bangókat hártyásszárnyú rovarok (méhek, darazsak) porozzák be, amelyeket a virág külseje, és az általa termelt vegyi anyagok egyaránt saját nőstényeikre emlékeztetnek.  Miután a rovarok gyorsan rájönnek, hogy átverés áldozatai lettek, legfeljebb 2-3 virágot látogatnak meg.

A pókbangó (Ophrys sphegodes) a legkorábban nyíló bangónk: alapvetően május első felében nyílik. Közelről mutatós, de nem feltűnő, a gyepen nehezebben észrevehető, ezért könnyű kitaposni. Domború mézajka egy kövér pók utótestére emlékeztet (innen kapta a nevét is), melyen legtöbbször egy H vagy X alakú kopasz, világosabb mintázat található.

A pókbangó szőrös, H vagy X alakú mintájú mézajka pókra emlékeztet. Fotó: Kiss Mónika

Magassága 5-20(-30)cm között mozog, erősen függ a csapadék mennyiségétől, és a növénynek otthont adó gyep fűmagasságától is. A külső lepellevelei zöldek, ritkán fehérek, vagy rózsaszínesek; a belsők zöldek, sárgászöldek, olykor vöröses szegéllyel, vagy akár teljesen pirosas-zöldek is lehetnek.

A hazai bangók közül viszonylag gyakori, de az elmúlt évtizedekben több élőhelyén visszaszorult. Mocsárréteken, lápréteken, szikes gyepeken, löszgyepeken és homoki gyepeken egyaránt előfordul.

A pókbangó fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A pókbangó közelről mutatós, de nem feltűnő, a gyepen nehezebben észrevehető, ezért könnyű kitaposni. Fotók: Kiss Mónika