A sárga billegető nagy elterjedésű faj, Eurázsiában sok helyen költ, számos alfaja van. Magyarországon többnyire a törzsalak fordul elő. A telet Észak-Afrikában tölti, de vannak olyan példányai, amelyek a Szaharától délre eső területekre is eljutnak. Márciusban érkezik vissza hozzánk, s egészen szeptember végéig, október közepéig itt is marad.

Hazánkban aránylag nagy számban fészkel, az alföldi füves élőhelyeken a leggyakoribb. Kedveli a kicsit nedves helyeket. Évente egyszer, ritkábban kétszer költ. A fiókák többsége július közepéig kirepül, így volt ez az idén is. Kirepülés után a fiatal és idősebb példányok egyaránt elkezdenek nagyobb csapatokba összeverődni. A kardoskúti Fehér-tó közelében található Lófogó-érnél (a kilátó mellett) július második felében már 50-80 példányt is láttak együtt mozogni. A környező rövidfüvű gyepeken táplálkoztak. A Lófogó-ér már évek óta a sárga billegetők tradicionális gyülekezőhelyének számít.

Fotó: Balla Tihamér

Az öreg madarak szép sárga színűek, fejük acélszürke, hátuk olívzöld. A fiatal madarak az első évben még nem öltik magukra ezeket a jellegzetes színeket, most még csak a farokfedőik sárgásak. Tavasszal, ha visszatérnek, már ők is a fajra jellemző, szép színekben pompáznak majd.

A sárga billegetők elsősorban rovarokkal táplálkoznak, szúnyogokat, legyeket, egyenesszárnyúakat (kisebb szöcskéket, sáskákat) esznek. A fecskékhez és a seregélyhez hasonlóan szeretnek a legelésző birkanyájak és tehéngulyák körül tartózkodni, mert a jószágok körül több a rovar.

A gyülekező sárga billegetők száma általában augusztus második felében tetőzik, olyankor több százas csapatok is előfordulnak, s barázdabillegetők is vegyülnek közéjük.

A cikk borítóképét készítette: Barta Andrea (Hangosbemondó)