Az óriás útifű (Plantago maxima) a hazai változatos útifű fajok közül a legnagyobb, magassága az 1 métert is elérheti.

Ez a fokozottan védett faj a Duna-Tisza közén éri el elterjedésének nyugati határát.

A botanikusok már a XX. század elején az ország egyik legritkább növényének nevezték. A Turjánvidéken a nagy csatornák megépítése után állományai vészesen megfogyatkoztak. Jelenleg csupán 3-4 lápréti élőhelyről ismert Magyarországon, melyek – egy kivételével – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területére esnek.

Bár termete hatalmas, ez a faj nem szeret versenyezni. Az óriás útifű magjai fényen csíráznak, és akár a nyílt talajfelszínt is előnyben részesítik. Magas, sűrű gyepben tehát fiatal egyedek nem tudnak megjelenni. Azonban addig várni kell a kaszálással, míg az óriás útifű füzérei megérnek és elszórja magjait. A kaszálást ezért csak pár nappal ezelőtt, kézi alternáló kaszával végzik el, hogy a gyepet minél kevésbé terheljék.

Ennek a fajnak Magyarországon olyan kevés egyede él, hogy fennmaradását csak nagy odafigyeléssel, aktív természetvédelmi kezeléssel tudják segíteni.

Szöveg: Csóka Annamária; fotók: Csóka Annamária, Németh András