Sokan úgy hiszik, hogy a maga 6-8 grammjával az ökörszem a legkisebb énekesmadár, de ez tévedés, mivel a sárgafejű és a tüzesfejű királykák testtömege ennél is kevesebb, mindössze 4-5 gramm. Ezek az apró énekesek rovarevők, mivel kicsi, vékonyka csőrük nem teszi őket alkalmassá a növényi részek elfogyasztására. Kivételt csupán az ökörszem képez, amely apróbb növényi magvakat is képes elfogyasztani, ezért át is tud telelni nálunk. A királykák és a füzikék viszont kizárólag csak rovarokat esznek, amelyekhez térségünkben a téli időszakban nehéz hozzájutni, ezért ők Európa délebbi tájaira, illetve Afrika északi részeire vonulnak.

Tüzesfejű királyka. Fotó: Balla Tihamér

Az ökörszemek döntően a középhegységi erdőkben fészkelnek, de költenek a dél-alföldi vízfolyások mentén, így a Maros-ártér erdeiben is. Ősszel azonban felszaporodik az itteni állományuk, mivel a hazai középhegységekből, sőt a romániai középhegységekből is érkeznek telelni. Kifejezetten rejtőszínű, barnás-vöröses tollazatú madarak. Az őszi időszakban egész nap intenzíven keresik a táplálékot, hogy felkészüljenek a télre.

A sárgafejű és a tüzesfejű királykák az ökörszemnél jóval látványosabb megjelenésű madarak. Kimondottan hegyvidéki fajok, elsősorban lucfenyős erdőkben költenek. Alapszínük halvány sárgásbarna, fejük tetején pedig a fekete alapszínen élénk citromsárga, illetve narancssárgás-vöröses vékony sáv húzódik.

Ökörszem. Fotó: Balla Tihamér

Füzikékből igen sokféle fajjal találkozhatunk most a Maros-menti erdőkben. Legismertebb a csilpcsalpfüzike, amely költőfajként is jelen van a térségben. A többi faj – fitiszfüzike, sisegő füzike, vándorfüzike -, inkább középhegységi költő, nálunk csak vonuláskor figyelhető meg. Ezeket a fajokat nehezebb megkülönböztetni egymástól, mivel nincsenek jellegzetes ismertetőjegyeik.

A cikk borítóképét készítette: Borsányi Attila (Apró szépség)