A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által, önkéntesek bevonásával, január 28-31-én lebonyolított szinkronszámlálás során Dévaványán 72, Szeghalmon 18, Gyomaendrődön 41 erdei fülesbaglyot regisztráltak a nappalozó helyeken, döntően örökzöldeken. Réti fülesbaglyot ezúttal nem találtak köztük.

Mivel az erdei fülesbagoly korai fészkelő, így előfordulhat, hogy egyes példányok már január végén, február elején is kimennek a településekről és keresik a fészkelésre alkalmas helyeket. Nem építenek saját otthont, hanem más madarak, leginkább szarkák, dolmányos és vetési varjak fészkét foglalják el.

A téli időszakban a településeken más bagolyfajok, például gyöngybaglyok, kuvikok, sőt a nagyobb parkokban macskabaglyok is előfordulnak.

Szabadkígyóson és Gyulán is vannak erdei fülesbaglyok, de az elmúlt évekhez képest jóval kisebb számban. Ennek oka itt is és a Dél-Alföld többi térségében is az, hogy nagyon kevés a táplálékul szolgáló rágcsáló.

A szabadkígyósi kastély parkjában a korábbi években 30-40-es egyedszámban teleltek erdei fülesbaglyok, ezen a télen viszont egyet sem láttunk. A kastélypark fenyőfáin ugyanis új kártevők jelentek meg, s emiatt nagyon sok példány ki is száradt. A Gyulai vár-tó körüli fűzfákon mintegy 30-50 példány telel.

Erdei fülesbagoly. Fotó: Őze Péter

A Kis-Sárréten több településen is számon tartunk nagyobb csapatokat: Biharugrán, Körösnagyharsányban, Méhkeréken, Okányban, Sarkadon és Vésztőn is 20-60 közötti létszámban (településenként). Ez a szám alacsonyabb, mint a korábbi években, az ok itt is a táplálékhiány. Legtöbbször fenyőkön nappaloznak, de Vésztőn például platánfákon is szívesen tartózkodnak. Csapataikban néha réti fülesbaglyok is elvegyülnek, de idén még egyetlen példányt sem láttunk. A réti fülesbaglyok általában zsombékosokban pihennek, nappaloznak, a klasszikus mezőgyáni helyeken eddig egyetlen példányt sem láttunk. Mindössze egy Sarkad melletti, tradicionális pihenőhelyen figyeltünk meg egy réti fülesbaglyot.

A Körös-Maros Nemzeti Park kardoskúti területén a Pusztaközpontban és néhány fasorban is vannak erdei fülesbaglyok. Időnként egy-egy gyöngybagoly is szem elé kerül. A Sóstói Állatartótelepen sok a kuvik, feltehetőleg itt (az állatok és az abraktakarmány miatt) erősebb a rágcsálóállomány is.

Orosháza belterületén is több helyszínen találkozhatunk telelő példányokkal. A Makói Tájegységhez tartozó településeken viszont meglehetősen kevés erdei fülesbaglyot figyeltünk meg.

Szentesen is csökkent a telelőállomány a korábbi évekhez képest. A belvárosban 50-70 példány tartózkodik egy viszonylag nyugodt területen, elsősorban örökzöld fákon pihennek.

A cikk borítóképét készítette: Nagy Gábor (Szúrós tekintet)