Csehországban gyűrűzött barna kányát (Milvus migrans) észlelt egy hivatásos vadász munkavégzés közben Dócon. A leolvasott gyűrű számát beküldte a Madárgyűrűző Központnak, innen lehet tudni, hogy a példányt 2020. június 15-én gyűrűzték fiókaként Csehországban, Lanzhot-nál, 341 km-re a jelenlegi tartózkodási helyétől.

Az adat azért is érdekes, mert nem gyakran sikerül leolvasni barna kánya gyűrűszámot. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.  Az országos állománya nem éri el a 180 párat. Manapság elsősorban a folyóinkat kísérő puha- és keményfás ligeterdőkben fészkel. Az Alsó-Tisza mentén és Dóc környékén viszonylag stabil az állománya.

Barna kánya (Milvis migrans). Fotó: Tim Sträter / Wikimedia Commons

A barna kánya közepes testméretű, az egerészölyvvel nagyjából azonos nagyságú ragadozó madár. Szürkésbarnás színezetű, farka kissé villás, szemei, viaszhártyája és lábai sárgák. Vonuló, márciustól októberig tartózkodik Magyarországon.

Fotó: Puskás József

Korábbi globális állománycsökkenését főként a mérgezés, a lelövés, a vízszennyezés és a túlzott mezőgazdasági vegyszerhasználat okozta. Hazánkban a vizektől távoli fészkelőhelyeiről történő eltűnése kismértékben még a 2000-es években is folytatódott, ami különösen azért érdekes, mert a gyakorlati védelmi intézkedéseknek köszönhetően fészkelő ragadozómadár-fajaink szinte mindegyike az utóbbi 25 évben stabilizálta vagy növelte állományát. Nincs magyarázatunk arra vonatkozóan, hogy miközben megfelelő fészkelőhelyek még bőven rendelkezésére állnak hazánkban, és vélhetően táplálékban sem szűkölködnek, miért nem növekszik állománya, miért nem éri el az évtizedekkel ezelőtti szintet. Fészkei körül az erdőgazdasági tevékenység térbeli és időbeli korlátozása szükséges a költés sikerességének biztosítása érdekében.

Fotó: Puskás József

Forrás: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) 2021. Magyarország madáratlasza  – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest