Idén is költenek gólyatöcsök a Kis-Sárréten Havi természetfotós pályázat

Idén is költenek gólyatöcsök a Kis-Sárréten July 17.

A gólyatöcs a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő. Éppen ezért örvendetes, hogy immár folyamatosan, az egymás utáni negyedik évben költ.

Idén 13 költőpárat regisztráltunk, ami átlagosnak mondható. Két pár kivételével a nemzeti park vizes élőhely-rekonstrukciós területein, Kisvátyonban és a Kivágási-legelőn fészkelnek. Jelenleg a fiókanevelés időszaka zajlik és örömteli, hogy tizenegy párnál sikeresek a költések. A faj számára az alkalmas költőhelyek kialakításában nagy szerepet játszik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság itt legelő szürkemarha gulyája. Az állatok ugyanis nemcsak legelésükkel gondoskodnak a gyepek karbantartásáról, hanem taposásukkal felnyitják, megbontják a sásos, zárt növénytársulásokat. Így alakulnak ki az úgynevezett „legelőtavak”, melyek kiváló táplálkozóhelyet biztosítanak a gólyatöcsök és más fajok számára.

Gólyatöcs a költőhelyen. Fotó: Tóth Imre

A gólyatöcsnek öt alfaja létezik, s az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen megtalálható. A kopár, sekély vízborítású helyeket kedveli. Magyarországi állománya meglehetősen ingadozó, évjáratfüggő, 200-1000 pár között ingadozik. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyekből 25-26 nap múlva kelnek ki a fiókák. Tápláléka főleg különböző vízi rovarokból és más apró gerinctelenekből áll. Az élelemszerzésben jól segítik hosszú lábai, melyekkel mélyebben tud gázolni, mint a többi partimadár.

A gólyatöcs régi, népies neve a székigólya, mivel hosszú lábával és csőrével, valamint fekete-fehér alapszínével valóban egy apró, fehér gólyához hasonlít.

A cikk borítóképét készítette: Mészáros András (Gólyatöcs nász)