Kalandozások nemzeti parkjainkban – Duna-Ipoly Nemzeti Park IV. December 12.
Cincérek és túrázók
Mit jelent a nemzeti park?
A természetes élőhelyek pusztulásával együtt szaporodnak a különböző védettségi kategóriák. Ki tudná megmondani, hogy pontosan mi is a különbség a Natura 2000 terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, natur- és geopark, ramsari terület között? A sokféle cím közül egyet mégis a világ minden táján ismernek, ez pedig a nemzeti park. Leginkább abban különbözik a többi védett területtől, hogy komplex védelmet tud biztosítani: elég nagy ahhoz, hogy egyszerre garantálja az élő- és élettelen természeti értékek, kulturális értékek, hagyományos gazdálkodási módok megőrzését és az ökoturizmus igényeit.
Sokat elárul egy nemzeti parkról, hogy mi szerepel a címerében: a Duna-Ipoly Nemzeti Park választása a havasi cincérre esett. Nemcsak gyönyörű kék-fekete színei, gyöngysorszerű csápjai miatt lett a park címerállata, de fontos szempont volt az is, hogy ez a védett bogár sokat elárul a természetvédelmi törekvésekről is. A cincér élőhelyei az évszázadokat átélt, majd pusztulásuk ellenére is lábon álló, kérgét vesztett hatalmas bükkfák. Megmaradását azonban nemcsak ezeknek a gazdaságilag értéktelen törzseknek az eltávolítása veszélyezteti, hanem sokkal inkább az erdei rakodókon felhalmozott értékes faanyag. Ezek a sarangok ugyanolyan csalogatóak számára, mint a lábonszáradt famatuzsálemek, de ha ezekbe rakja a petéit, akkor utódai nagy részét kiszállítják az erdőből. Megőrzéséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban érintetlen idős erdőkre és a természethez igazodó erdőgazdálkodásra is szükség van.
Egy kis szerencsével a Börzsönyben túrázók is találkozhatnak a havasi cincérrel. Erre akkor van esély, ha júliusban keresik fel a Pilis vagy a Magas-Börzsöny idős bükköseit.
Túrák kiindulópontja: Dobogókő
Hazánkban a szervezett bakancsos turizmus első jelentős mérföldköve 1873-ban a Magyarországi Kárpát-Egyesület (MKE) megalakulása volt, amely elsősorban a Magas-Tátrába szervezte túráit. 1888-ban egy fiatal földrajztudós, Thirring Gusztáv és a Tátra hegyei közül érkezett orvos, Téry Ödön a Pilisszentkereszt melletti Klastrom-kútnál tett kirándulásuk alkalmával elhatározta, hogy megalakítják az MKE olyan alosztályát, amelynek célja a fővárosból elérhető kirándulóhelyek megismerése. A későbbi Magyar Turista Egyesület elnöke a hegymászóként is nagyhírű tudós, báró Eötvös Loránd lett.
Az egyesület megkezdte a főváros környékének, elsősorban a Pilisnek a turisztikai feltárását. Már az első évben 125 km-nyi útvonalat láttak el jelzéssel, ami a következő esztendőben a kétszeresére nőtt. Közbenjárásukra az illetékes miniszter hozzájárult, hogy a mexikói erdőőri lakban és a Hoffmann-gunyhóban rendszeresen szállást kaphassanak a turisták. Az erdőőröket utasították, hogy a hozzájuk belátogatókat méltányos áron élelemmel és szállással lássák el. A jelzett utak megismertetésére kiadták Budapest környékének első turistatérképét, amit Lóczy Lajos geológus instrukciói szerint Kogutowitz Manó intézetében nyomtattak.
Az első menedékház építésére Dobogókőt jelölték ki. 1898 nyarán készült el az ország első középhegységi turistaháza, amelyet báró Eötvös Lorándról neveztek el. A fából épült menedékházban ma sporttörténeti múzeum látható. 1906 nyarán avatták a második házat, amely már kőből épült. Az új menedékház egyhamar a főváros környékének turisztikai központja lett. Bár a második világháború után egy ideig munkásszállóként üzemelt, napjainkra újra a hazai bakancsos turizmus egyik legfontosabb kiindulópontja. Thirring Gusztáv így írt a helyről: „Dobogókő a főváros környékének határozottan legszebb pontja, melynek kilátása mindenkit, aki valaha élvezte, elragad s bámultra késztet.”
Gyerekek parkja
A nemzeti parkban nagy múltja van a környezeti nevelésnek, ugyanis hazánk legelső erdei iskolája a visegrádi Mogyoró-hegyen 1988 óta működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola. Emellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság két természetiskolája is várja a gyerekeket.
Egyikük királyréti Hiúz Ház. Királyrét a börzsönyi turizmus kiindulópontja, ahová a legtöbb kiránduló kisvasúttal érkezik. A túra előtt érdemes betérni a Hiúz Házba, ahol egy kiállítás mutatja be a hegység élővilágát és térképpel is felszerelkezhetünk. Aki csak rövidebb sétára vágyik, annak ajánlható a ház mellől induló tanösvény, amely a Bajdázói-tóhoz vezet. A tanösvény vezetőfüzete izgalmas kódfejtő játékot kínál. A nagyobb túrára vállalkozók a háztól a Nagy-Hideghegyi Turistaház vagy a csóványosi kilátótorony irányába indulhatnak el. A Hiúz Házban egész évben sok-sok családi program, vezetett túrák, nyári gyerektáborok várják a látogatókat.
A másik természetiskola az Esztergom közelében álló Kökörcsin Ház. A háztól induló Strázsa-hegyi tanösvény mentén tavasszal leánykökörcsin, tavaszi hérics és apró nőszirom virágai szegélyezik utunkat. A területen a korábbi katonai használat nyomait is láthatjuk, a hegyoldalban bunkerek sorakoznak, a hegytetőn pedig a korábbi őrtorony ma kilátóként használható. Vezetett túráinkon a katonai használat emlékei mellett a természeti környezetről is mesélünk a gyerekeknek.
Írta: Dr. Kézdy Pál
A cikk borítóképét készítette: Kaszás Gergő (40 perc a ködtengerben)