Kalandozások nemzeti parkjainkban – Hortobágyi Nemzeti Park II. Havi természetfotós pályázat

Kalandozások nemzeti parkjainkban – Hortobágyi Nemzeti Park II. szeptember 20.

A daruvonulás a Hortobágyi Nemzeti Park legvonzóbb őszi természeti eseménye.

Tudtad-e, hogy …

  • a darualakúak (Gruiformes) rendjén belül, a darufélék (Gruidae) családjában összesen 15 darufajt különítünk el.
  • képviselőiket Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül az összes kontinensen megtaláljuk. A mérsékelt égövi fajaik jobbára hosszú távú vonulók, míg a trópusi területen élők többnyire állandóak.
  • közös jellemvonásuk nagy testméretük, hosszú lábuk, hosszú nyakuk, a legmagasabb röpképes madarakként tartjuk számon őket.
  • külcsínük alapján hajlamosak lehetnénk a darvak és a gémfélék között rokonságot feltételezni, azonban nincs közöttük rokoni kapcsolat. Mindezt egy könnyen megfigyelhető terepi bélyeg is alátámasztja: a darvak nyújtott nyakkal repülnek, míg a gémfélék behúzott nyakkal.
  • táplálkozás szempontjából kifejezetten opportunisták, a növényi eredetű tápláléktól az alacsonyabb rendű állatokon át egészen az apró gerinces emlősökig mindent elfogyasztanak, amihez hozzájutnak.
Daru röpkép

Legtöbb fajuk sekély vizes élőhelyeken építi a fészkét, a fészekben rendszerint 2 tojást találunk. A fiókák fejletten kelnek ki a tojásból, fészekhagyók. Felnevelésükben mindkét szülő aktívan részt vesz. A szülők és a fiókák közötti családi kötelék egészen a következő évi fiókanevelési szezonig fennmarad. A költési időszakban erőteljes territoriális viselkedés jellemzi őket, a költési időszak után fejlett szociális viselkedés mutatkozik náluk, jellemző a csapatba verődés, közös táplálkozás, közös éjszakázóhelyen történő éjszakázás. A darvak egymás közötti kommunikációját segíti a módosult és meghosszabbodott légcsövük, mely segítségével a fajcsoportra jellemzően jellegzetesen hangos és messzire elhallatszó hangok létrehozására képesek.

Darucsapat naplementében

Közönséges daru vagy európai daru vagy daru?

A daru (Grus grus) palearktikus faj, az elterjedési területe a Skandináv-félszigettől egészen Oroszország szibériai részéig húzódik. Jellemzően a tajgaövezet nagy kiterjedésű, zavartalan éger- és tőzeglápjaiban fészkel. Hajdanán a Kárpát-medencében is elterjedt fészkelő volt, azonban a folyószabályozások miatt a nagy kiterjedésű, fészkelésre alkalmas vizenyős költőterületek jelentősen visszaszorultak, így a faj a XX. század elejére teljesen eltűnt, mint költőfaj.  A darvakat egészen a közelmúltig hosszútávú vonulóként tartottuk számon, de az utóbbi időben, különösen a déli állományokra egyre inkább jellemző, hogy nem vonulnak.

Darvak holddal

Daruvonulás a Hortobágyon

Az év során a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén számos impozáns, megkapó természeti jelenséggel találkozhatunk, mindezek közül az őszi daruvonulás az egyik legjelentősebb.

Az 1980-as évek végén mindössze pár ezer madárra volt tehető a Hortobágyon átvonuló darvak száma, de szinte hihetetlen módon alig egy emberöltő alatt az őszi vonulás során itt időző madarak száma stabilan meghaladta a százezret, 2018. októberében pedig a szinkronszámlálások tanulsága alapján picivel több, mint 160000, rekordszámú egyed időzött egyszerre a HNPI területén. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy pár évtized alatt a Hortobágy vált a daru számára a világ legnagyobb vonulóhelyévé. Az exponenciális növekedést több tényező együttállása magyarázza: a költőállomány jelentősen növekedett, a vonulási útvonalak némiképpen módosultak, az enyhébb teleknek köszönhetően a telelőterületek északabbra tolódtak. Ezeken túl természetesen a lokális viszonyok is pozitív hatást gyakoroltak a jelenségre. A madarak számára a vonulásuk idején történő nagy térbeli kiterjedésű kukoricaaratások után megmaradó tarlók szinte kiapadhatatlan táplálékforrást biztosítottak, továbbá minden évben több háborítatlan, sekély vizes éjszakázóhely állt a faj rendelkezésére. Az idei őszi daruvonulási szezon nagy kérdése lesz, hogy a súlyos aszály miatt kisült kukoricatáblák nyújtotta táplálkozási lehetőség helyett mivel fognak táplálkozni az átvonuló csapatok? Ismerve a faj nagymértékű alkalmazkodóképességét, minden bizonnyal könnyedén idomulni fognak a mostani körülményekhez is a madarak.

Darvak hajnalban

A daru vonulásának a szempontjából a Kárpát-medencét az úgynevezett „balti-magyar” vonulási útvonal keresztezi, ezt az útvonalat leginkább a Finnországban és a Baltikumban fészkelő madarak használják. Ezt a tényt a nagyszámú színes gyűrűkombinációval Finnországban ellátott madár hortobágyi terepi leolvasása is alátámasztja. A tavaszi vonulásuk a fajfenntartás hívószava miatt sokkal gyorsabb, kisebb csapatokban történik, ennek megfelelően kevésbé látványos. A hosszan tartó, tömeges itt tartózkodásuk a költési szezon elmúltával kezdődik. Az első fiókás családok rendszerint augusztus végén jelennek meg a Hortobágyon, számuk hétről-hétre jelentősen emelkedik. Általában minden évben október közepe tájékán szokott mutatkozni a vonulási csúcs, ezután a hidegebb időjárás beköszöntével november végére, december elejére teljesen lecsökken a számuk. A tél eleji időjárás enyhülésével a madarak statisztikailag kimutatható módon egyre hosszabb időt töltenek az őszi vonulás során a Hortobágyon, a tendenciák alapján számítani lehet majd stabil, a térségben áttelelő csapatokra.

Darvak holdfényben

Élettevékenységük az őszi ittlétük során egy jól jellemezhető napi ritmussal írható le. Az éjszakát háborítatlan, sekély vizes élőhelyeken töltik a csapatok, a napfelkeltét követően pedig kirepülnek a táplálkozóterületek irányába, az egész napos táplálkozásukat az ivóhelyek felkeresésével szakítják meg, s ahogy a nap kezd nyugovóra térni, újra „behúznak” az éjszakázóhelyekre. A szakemberek a fajnak ezt a könnyen kiismerhető cirkadián ritmusát használják ki az úgynevezett daruszinkron vagy daruszámlálás során.

Gyűrűs daru

Minden őszi periódusban ismertek az az évi, darvak által használt éjszakázóhelyek, a szakemberek ezeket azonos időben kézi távcsővel a nyakukban és nagy nagyítású állványos távcsővel a kezükben lefedik, és vagy az alkonyati vagy a hajnali húzás során igyekeznek minél pontosabb számot megadni az adott éjszakát az adott éjszakázóhelyen töltő darvak számát illetően. Természetesen ilyen nagyságrendben mozgó madárcsapatoknál nem lehetséges egzakt számokat meghatározni, azonban a tapasztalt, hosszú ideje daruszámlálást végző természetvédelmi őrök igen pontos nagyságrendű számadatokat tudnak megadni. A munkát az elmúlt időszakban a technika fejlődése is segíti, a mederben álló tömött, sűrű csapatok esetében a madarak számát zavarás nélkül drónokkal is térképezzük. 1994 óta az őszi vonulási időszak minden csütörtökén daruszinkront tartunk, így már  hosszú adatsorok állnak a rendelkezésünkre a faj hortobágyi vonulását illetően. Az elmúlt 10 év és az idei szinkronszámlálás eredményei elérhetőek honlapunkon.

Vonuló daru csapat

Az ősz beköszöntével idén is megérkeztek az első, északról érkező vonuló darvak. Számuk azóta folyamatosan növekszik, így már több ezres csapatok tartózkodnak a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein. Szeptember közepétől október végéig minden hétvégén szakvezetéses terepi programmal várjuk vendégeinket számos programlehetőséget kínálva az érdeklődőknek.

Darules Hortobágyon

Írta: Katona József – természetvédelmi őr; fényképek: Szilágyi Attila – természetvédelmi őr

Címke felhő

madár vonulás daru Zergeboglár Darules daruvonulás Hortobágyi Nemzeti Park