A bejárható Szatmár-Bereg – 40 év „tájmarketing”

Szatmár–Bereg: hazánk máig kevesek által ismert vidéke, amit a kötőjelen túl a Tisza szel ketté. Ahol az egykori évszázados tölgyesek és mocsarak helyén az őskörnyezet már csak nyomokban érhető tetten, és az őt behálózó vízfolyásokat is rég megzabolázta az ember. Az elmúlt két évszázad folyton folyvást alakuló tájhasználata nyomán létrejövő mozaikos tájszerkezet ha vadságában nem is versenghet egykori önmagával, változatos és gazdag élővilágát most érdemes és lehet csak igazán bemutatni.

A térség természeti értékeinek feltárása és lajstromba vétele az 1950-es években vett először komolyabb lendületet; a tarpai őstölgyes és két beregi tőzegmohaláp voltak az elsőként védelmet kapó természeti területek. A két évtizeddel később lángra kapó civil madarász-természetvédő aktivitás és az állami természetvédelmi törekvés együtt vezettek el a tájvédelmi körzet (TK) megalakulásához. Ezzel 1982-re már 22 ezer hektár került itt védelem alá, mikor hivatalosan is megalakult a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet.

A (természetvédelmi) törvény betűje szerint a tájvédelmi körzet elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése – ehhez társul eme értékek megfelelő formában történő bemutatása is. Ahogy a védett területeken történő gazdálkodás helyes formája, úgy az (öko)turizmus megfelelő módja is vékony mezsgye, amiről jobb nem letérni. Ám akár a legsérülékenyebb, és ezért igazán féltett területek, értékek megmutatására is van mód – ebben segítenek a TK szakemberei.

A természeti értékek megismerését interaktív tájékoztató táblák segítik. Fotó: Habarics Béla

Magányosan barangolva a környéken, úton-útfélen  hatósági táblák figyelmeztetnek, ha a TK területére „tévedünk”, s ez a figyelemfelkeltő belépő azok számára is fontos üzenet lehet, akik nincsenek tisztában a TK jelentésével és jelentőségével. Ha a védett területek ovális alakú „sorompói” még sokat nem is árulnak el a természetvédelem szigorának okairól, a TK területén felbukkanó információs táblák már annál inkább. Az elmúlt években ezek száma, minősége sokat nőtt, és egy egyéni kiránduló számára jó összefoglalóként szolgálhatnak egyes területek megismeréséhez.

Kirándulva tanulni

„Menjetek ki a természetbe s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz, mint a növény s az édes, szép mezei állat.” – szól Móricz Zsigmond tanácsa Gyalogolni jó című kötetében, s amellett, hogy szavai igaz voltához kétség sem férhet, azért is vágnak ide, mert a térség egyetlen hivatalos túraútvonala éppen az íróról (és idézett művéről) kapta a nevét: a Nyíregyháza és Tiszacsécse (M. Zs. szülőfaluja) között kanyargó piros jelzés Vásárosnaményt elhagyva a tájvédelmi körzet számos fontos részletét érinti, így értékes beregi gyepeken, a Tarpa melletti szőlőhegyen is keresztül vezet, mielőtt áttérve a Tisza túloldalára, a folyásiránnyal szembefordulva halad végig a folyó menti töltésen és a mentett oldalon.

Kornistárnics túra. Fotó: Hunyadi Tünde

Ha jelzett túraútvonalakból nincs is több, a térségben csak úgy hemzsegnek a különböző tanösvények – ezek zöme a Szatmár-Beregi Natúrpark, kisebb részben pedig a TK-hez szorosan kapcsolódó természetvédelmi tájegység munkáját dicsérik. Közülük jó néhány esik a TK területére, így a Beregben a fokozottan védett Bockerek-erdőt is keresztezhetjük, a Márokpapi melletti gyepekre tévedve a megfelelő időben a kockás kotuliliomot csodálhatjuk, a tarpai Nagy-hegyen pedig mind az élő és az élettelen természet tartogat egyedi meglepetéseket. Átkelve a Tiszán, a Szatmári-síkon hagyásfás legelők, folyómenti élővilág megismerését segítik ezek az ösvények, melyek közül olyan is akad, amit kizárólag csónakon lehet végigjárni. A tájegység gondozásában lévő ösvények „tananyaga” a helyszínen ma már digitális formában is hozzáférhető egy applikáción keresztül. (Egyes tanösvények állapota sajnos az évek során leromlott, felkeresésük előtt érdemes a fenntartóval konzultálni.)

Szakvezetett túrák

A tájvédelmi körzet értékei megismerésének egy másik, specializáltabb formáját képviselik a szakvezetett tematikus túrák. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Nyírség-Szatmár-Bereg Tájegységének kirándulásai kora tavasztól késő őszig főként a természet „aktualitásait” igyekeznek nyakon csípni, és főként megmutatni az érdeklődő közönségnek. Többek között olyan féltett értékeket lehet itt megfigyelni, mint a téltemető (tél vége), a kárpáti sáfrány, az erdélyi csillagvirág (kora tavasz), az agár sisakoskosbor, a kockás kotuliliom (tavasz) vagy a kornistárnics (nyár vége) világra jötte. A virágzások gócpontjainak és pontos idejének ismeretéhez elengedhetetlen a folyamatos terepi jelenlét, ezért a megfelelő hely és időpont megválasztásában az érintett területek természetvédelmi őreitől származó adatok is nélkülözhetetlenek.

Fotó: Habarics Béla

Vezetett túráink másik csoportját olyan helyszínek jelentik, ahol sokkal inkább egy élőhelykomplex megismerése a cél, nem pedig bizonyos fajok kerülnek  reflektorfénybe. Ilyen a tarpai Nagy-hegy és a hozzá simuló fokozottan védett erdő bemutatása is. Már önmagában nagy élmény egy alföldi hegymenet, ennek lehetőségéről már jóval régebben, mintegy 10 millió éve gondoskodtak a földtörténet rendezői.

Geotóp nap Kaszonyi-hegy. Fotó: Hunyadi Tünde

A TK legszigorúbban őrzött – a szó szoros értelmében zár alatt lévő – természeti értékei a beregi tőzegmohás lápok, melyek közül egy, a Bábtava előzetes egyeztetés után látogatható, de szigorúan csak vezetett túra keretében. Az itt már a TK megalakulásának évében kiépített (és azóta többször felújított) pallósor teszi lehetővé, hogy felülről pillantsunk rá egy jó esetben éppen virágzásban lévő láp jégkori reliktumnövényeire, és egyben garantálja azok megóvását lépteinktől. A fenntartható turizmus jól ismert szlogenjéből a lábnyomokra vonatkozó részt itt különösen szigorúan kell venni: a területre való belépés előtt legalábbis alaposan át kell vizsgálni cipőtalpunk barázdáit, hiszen ebben az unikális élőhelyben egy kívülről bekerült idegen mag is súlyos kárt tehet.

Gördülékeny természetvédelem

A térség egyik kiemelkedő turisztikai vonzereje az országos viszonylatban is jelentős kerékpáros úthálózat. A legújabb és legvonzóbb szakaszok között szerepel a száz kilométernél is hosszabbra rúgó töltéskoszorú-hálózat, amely a Tisza jobb illetve bal partján nemrég megépült két árapasztó tározót kanyarogja körül. Amellett, hogy a síkvidéki környezetben a néhány méteres magasság is jelentős segítség a kilátásban (gyepek, vizes élőhelyek, Kárpátok!), ezek az útvonalat különösen érdekes természeti környezetben vezetnek, ahol egyetlen percig sem lehet unatkozni.

A TK részét képező épített kulturális örökség úton-útfélen felbukkan, a kerékpáros útvonalak tervezői pedig ezt is figyelembe vették. Ezeket és a természeti értékeket is érintik azok a térségi szervezett kerékpáros túrák, ahol ma már elektromos rásegítésű kerékpárok is rendelkezésre állnak az útvonalak bejárására.

Kerékpártúrák

Annak, aki többet szeretne tudni Szatmár-Bereg természeti és kulturális értékeiről, ezek bemutatásáról, érdemes csatlakoznia a HNPI Facebook-oldalához, ahol folyamatosan nyomon követheti a természet aktuális „műsorfüzetét”, és a nemzeti park igazgatóság ezekre épülő programjait. Mindemellett arról sem árt tudni, hogy a tájegység cégénydányádi központjában a Kende-kúria ad otthont a tájvédelmi körzet legfontosabb természeti értékeit bemutató kiállításunknak.

Cégénydányádi Kastély Park Természetvédelmi Terület. Fotó: Habarics Béla

Írta: Barabás Ambrus – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A cikk borítóképét készítette: Szabó Irma (Reggel a pusztán)