Különlegessége, hogy családjának egyetlen faja. Elterjedési területe Európa és Ázsia mérsékelt övi területeire korlátozódik. Vannak nemesített, díszkerti változatai is, így kerti dísztavak partján, parkokban is sokfelé láthatjuk. Szépsége mellett fontos tulajdonsága még, hogy virágzatát a különböző rovarok és lepkék gyakran látogatják, szinte vonzza a nyári forróságban a repülő, nektárt fogyasztó rovarokat. A magjai levegőt is tartalmaznak, így a vízen úszva terjednek.

Fotó: Biró István

Régen leveléből kosarat fontak, gyöktörzse magas keményítő tartalmú, szárítva vagy pörkölve népi eledel volt, gyakran hamuban sütötték meg.

A Kis-Sárréten is szép állománya él, különösen jelentős számban fordul elő a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely-rekonstrukciós területein és az azokat tápláló csatornák partjain. Akár méteresre is megnövő tőkocsányán az ernyőben álló virágzata már messziről jól szembetűnik a vízi növényzet zöldjében. Gyakorlatilag egész nyáron, június elejétől augusztus végéig találkozhatunk virágzó példányaival.

A cikk borítóképét készítette: Szerencsi Gábor (Virágkáka)