Pajzsoscankók népes csapatai vonulnak a Dél-Alföld tájai felett Havi természetfotós pályázat

Pajzsoscankók népes csapatai vonulnak a Dél-Alföld tájai felett March 30.

Ahogy melegszik az idő, úgy egyre nagyobb számban vonulnak át pajzsoscankók a Körös-maros Nemzeti Park tájai felett. Esetenként már nászruhás hímeket is megfigyelhetünk köztük.

A szalonkafélék családjába tartozó pajzsoscankó Magyarországon az egyik legnagyobb számban átvonuló partimadár. Jellemző rá az ivari kétalakúság, azaz a hímek és a tojók testméretben és színben is jelentősen eltérnek. A hímek szinte harmadával nagyobbak, s jóval színesebbek a barnás-szürkés tollazatú tojóknál. Mivel gyakran felborzolják tollaikat, ezért a régi magyar nyelvben borzas cankóknak is nevezték őket.

Bár a pajzsoscankók nálunk csak átvonulók, s jellemzően Eurázsia északi felében költenek, a hímek már vonulás közben kezdik felölteni díszes nászruhájukat. A fehértől a narancssárgán, rozsdabarnán át a feketéig váltakozó színezetű és mintázatú tollazatuk mellett ilyenkor egy jellegzetes gallért, tollpajzsot is növesztenek a nyakuk körül. Ráadásul a csőrük és a szemük körüli terület, amit nem borít toll, bibircsókossá válik.

Fotók: Palcsek István Szilárd

A pajzsoscankók poligám madarak. A hímek a dürgőhelyeken gyülekeznek és több tojóval is párzanak. A tojók szintén több hímet keresnek fel. Dürgéskor a hímek a nyakuk körül növesztett tollpajzsot és a fejtetőn lévő bóbitát felmeresztik, ez igen látványos jelenség. Amikor vége a nászidőszaknak, levetik a tollgallért és bibircsókjaik is visszahúzódnak. Érdekesség, hogy a pajzsoscankókra nem jellemző a helyhűség. A gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy nem minden évben ugyanoda járnak fészkelni, így a populációk nagymértékben keverednek egymással.

A pajzsoscankók százas, gyakran ezres, homogén csapatokban vonulnak, nem keverednek más fajokkal. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén február közepén figyeltük meg az első, kisebb csapatokat. Március közepén egyedszámuk hirtelen megnövekedett, elérte az 1500-at, s várhatóan az elkövetkező napokban tovább emelkedik majd. A tavon most csupán 5 százalék körüli a vízborítás, ami ideális a partimadarak számára.

A Csanádi pusztákon szintén gyakran látunk vonuló cankófajokat. A napokban 400 példányt számoltunk, ebből 180 volt a pajzsoscankó, a többi pedig piroslábú cankó. Utóbbi költőfajként is jelen van a Körös-Maros Nemzeti Park tájain.

A cikk borítóképét készítette: Hargitai László (Gyűjtögetők)

Tags cloud

Körös-Maros Nemzeti Park madár vonulás cankó tölgyfák pajzsoscankó