Az éles látás mindenképpen szükséges ezen ritka orchidea-féle felfedezéséhez, mert bár a közeli fotókon a trópusi orchideák szépségét idézik virágai, azonban ezek a virágok méretben jócskán elmaradnak trópusi rokonaikétól.

Ezért is nagy szó egy-egy újabb felfedezés, főként, ha jelentős létszámú állományok kerülnek elő. Ez történt a közelmúltban, amikor is egy külső kutató jelezte az igazgatóság munkatársainak, hogy a Mecsek belső, erdős területén két, egymástól pár kilométerre lévő helyszínen 10-10 tő méhbangót pillantott meg. Természetesen igazgatóság munkatársai azonnal a helyszínre siettek, és a területek alapos átkutatása során itt is jóval több, mint száz virágzó méhbangót találtak.

Fotó: Nagy Gábor

A zárt erdőállomány között megbúvó nyíltabb élőhelyek jelenleg megfelelő életteret biztosítanak e fokozottan védett, 250.000 Ft eszmei értékű fajnak, azonban a későbbiek során előfordulhat, hogy bizonyos területkezelési feladatok szükségesek lesznek ahhoz, hogy az állományok megmaradása biztosított lehessen.

Szinte el se ült az öröm, máris érkezett az újabb információ egy amatőr botanikustól, hogy most nem a hegység északi, hanem a déli peremén fedezett fel egy eddig nem ismert méhbangó populációt. A száraz löszgyep apró árka mentén mintegy 40 tő orchidea várja türelemmel megporzóit, de azok elmaradása esetén se esnek kétségbe, hiszen a faj megtalálta a megoldást az ilyen vészhelyzetre is: önbeporzásra vált, úgy, hogy a pollenzsákját saját bibefelülete felé hajlítja, ahogy az a fenti fotón is látható.

Szöveg: Márkus András – Nagy Gábor