Az 1973-ban megalakult nemzetipark-igazgatóság működési területe közel 810 km², az igazgatóság központja Debrecen.

A HNP hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Az eredeti törzsterületet és az Újszentmargitai erdőt, ill. legelőt Bioszféra Rezervátummá nyilvánították (UNESCO-MAB Program). Egyes részei a Ramsari Egyezmény alá tartozó területek. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999. december 1-jén a HNP területét felvette a Világörökség listára. 

A terület rendeltetése szerint védi és fejleszti a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrzi a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítja a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrzi és bemutatja a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.

A Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság (International Dark Sky Association) kezdeményezése mentén világszerte csillagoségbolt-parkokat hoznak létre olyan térségekben, ahol elenyésző az éjszakai fényszennyezés, és megőrizhetők a természetes adottságok. Ezt a címet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezése is elnyerte (hazánkban másodikként), így a park már nemcsak nappal a háborítatlan természet szimbóluma, de – immáron elismerten – éjszaka is hasonlóan kiváló adottságokkal büszkélkedhet.